Verpelét környéke már a honfoglalás előtt is lakott volt

A régészek bronzkori, kelta és szkíta leleteket is feltártak. Verpelét nevét 1252-ben említette először oklevél.

A 13. század második felében az Aba nemzetségbeli Nagy Leusták (1271 † 1328 előtt) birtoka volt, kinek örökös nélküli halála után Verpelét nem szállott az Aba nemzetségbeliekre. 1347-ben Welpreth néven említik az oklevelek.

1372-ben és 1381-ben a vármegye itt tartotta közgyűlését is.

1389-ben a Tari család birtokába került és a siroki vár tartozéka lett.

1399-ben Bebek Detre tartott itt nádori gyűlést. A 15. században a vármegye többnyire itt tartotta közgyűléseit, ekkor a Tari család birtoka volt és Sirok várához tartozott.

1465-ben Tari György elzálogosította összes birtokait Guthi Országh Mihálynak, ekkor Verpelét is birtokába került.

1475-ben Tari György hűtlensége és utód nélküli halála miatt Verpelétet Országh Mihály és a Nánai Kompolthiak nyerték adományul, előzőleg azonban 1474-ben Tari György özvegyét, Katalin asszonyt, Ország Mihály és Kompolthi Miklós néhai férje itteni birtokaiból járó kilencedből kielégítették.

Országh Mihály négy fia és Kompolthi János fiai között 1522-ben kötött örökösödési szerződés alapján a Kompolthi család kihaltával az Országh család örökölte.

A török időkben is lakott terület volt Az 1549–1552. évi összeírás szerint Országh Kristóf birtoka, ekkor 6 portája volt. 1554-ben 6, 1564-ben 13 portát írtak itt össze.

Országh Kristófnak 1567-ben bekövetkezett örökös nélküli halála után I. Miksa király 1569-ben enyingi Török Ferenczné, született Országh Borbálának adományozta.

17. században elnéptelenedett. 1695-ben egy tűzvészt követően indult meg a falu újjaépítése, és betelepülése.

1701-ben már mezővárosi rangot kapott.

Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején, 1849 február 26–27-én vívott kápolnai csata egészen idáig kiterjedt. A helység előtt helyezkedett el 3800 gyalogossal, 600 lovassal és 16 ágyúval Klapka György és Dessewffy Arisztid dandára. Február 27-én reggelre a Verpeléttől nem messze eső szentmáriai várhegynek nevezett kis hegyen, Schlick császári tábornok helyezkedett el, harmincz ágyújával és röppentyűütegével s onnan kezdett tüzelni a honvédek közé; a honvédtüzérség sem maradt adós, de kétórai tüzelés után kénytelen volt visszavonulni. Erre Schlick rohamot intézett Verpelét ellen, melyet azonban a 43. honvédzászlóalj és a Don-Miguel gyalogság visszavert. Schlick azonban újabb csapatokat vonva magához, heves utcai harc után a község birtokába jutott. Dessewffy Arisztid hadosztálya ekkor Kerecsend felé kezdett hátrálni, de Schlick csak ez várta, aki Deym gróf vezérlete alatt egy egész vasasezredet küldött a honvédség üldözésére, akiknek előnyomulását a huszárság akadályozta meg. Szörnyű lovas viadal keletkezett, végre is a Koburg-huszárok, a Pöltenberg Ernőtől segítségül küldött Sándor-huszárok és a 14. honvédzászlóalj támogatásával egészen a helységig űzték vissza a vasasokat. Az elesett 57 honvéd emlékére a község lakosai emlékoszlopot emeltek.

1869-ben és 1880-ban nagy tűzvész pusztított a településen, ekkor a község felerésze leégett.


1910-ben 3283 lakosából 3278 magyar volt. Ebből 3084 római katolikus, 175 izraelita volt. A zsidók nagy része a Holokauszt idején odaveszett. Zsinagógájuk ma tűzoltószertár.

A 20. század elején Heves vármegye Egri járásához tartozott.

1950. október 22-től önálló tanácsi község, később társközség lett Tarnaszentmáriával. 1973. május 1-jén nagyközségi rangot kapott. 1984. január 1-je óta Eger városkörnyéki községe.

A közigazgatási és igazságügyi miniszter javaslatára 2013. július 15. napján városi címet kapott.

Fekvése

Verpelét város a Mátra keleti lábánál, a Tarna völgyében fekszik. Kisnána, Recsk, Sirok, Tarnaszentmária, Egerszólát, Feldebrő és Vécs határolja. Elérhető a 3-as főútról Kápolna településnél észak felé kanyarodva.

Nevezetességei

• Római katolikus templom. Krisztus Király tiszteletére felszentelve. Az 1696. évi templomösszeírás említi először a késő barokk stílusú templomot. 1732-ben a hívek helyreállították. 1764-1765-ben újraboltozták és új tornyot építettek neki.
• Kovácsműhely. 1880 körül épült, 1964-ben helyreállították.
• Népi lakóházak
• 1956-os emlékmű
• Kastély (általános iskola)
• Vulkáni kúp, mely a Vár-hegy nevet viseli, az országban egyedülálló módon épségben maradt vulkáni képződmény, melynek csúcsára egy tanösvény vezet fel. Nevét az itt található várról kapta, mely a legenda szerint az 1848/49-es szabadságharc idején még állott. A Vár-hegy csúcsáról csodálatos panoráma nyílik a Mátra vonulataira, illetve a Tarna völgyére is.

Fotó, MTI/Komka

forrás: wikipedia.org