A Kálvin Ház története

Az Eger belvárosában, az Eger-patak partján álló Kálvin-ház (korábban: Herner-ház) a város protestáns kulturális életének központja, ahhoz kapcsolódó intézményeinek székháza.

Az utca és a patak vonalára épített, csatlakozó beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes barokk épület műemlék. Alaprajza egytraktusos, oldalfolyosós. A sarkok ferdén levágottak, a zárt erkély a sarkok emeletén kihasasodik. A földszinti helyiségek boltozatosak, az emeletiek síkfödémesek. A Markhot Ferenc utca felőli sarkán kis torony magasodik.

Első névadója Herner Ferenc volt, az egri püspök serfőzője, később a város főbírája. Ő 1725-ben szerezte meg a telket, és arra néhány éven belül földszintes házat építtetett. Az építész valószínűleg Giovanni Battista Carlone volt. Az emeletet még a 18. században építették rá, a tornyot pedig a 19. század második felében (valószínűleg 1862 után).

1964. Eger, Kálvin-ház (egykori Horner-ház) a Generális hídnál, fotó: /i.pinimg.com

A török kiűzése után a város korábban virágzó protestáns közössége nem szerveződött újjá; a püspöki székvárosba szinte csak katolikusok települtek be. A protestáns közösség a környező falvakban buzgólkodó lelkipásztorok térítő munkájának eredményeként 1862-re erősödött meg annyira anyagilag, hogy megvehesse az akkor még Herner-háznak nevezett épületet. 1866-tól itt tartották istentiszteleteiket (bár saját lelkészük még nem volt) és a külön a leányoknak, az asszonyoknak, illetve a férfiaknak szervezett összejöveteleiket. Az épületet egyre több kulturális célra hasznosították: a nőegylet kezdeményezésére elemi iskolát nyitottak; énekkart szerveztek; diák színjátszó kört alakítottak; rendszeresen neves előadókat hívtak meg. Miután 1930-ban felépült a református templom, a parókiát pedig egy örökölt belvárosi ingatlanba költöztették, a Herner-ház egyértelműen protestáns kulturális központtá vált.

Az épületet 1946-ban államosították, és lakóházzá alakították vissza. A református egyházközség csak egy 40 m²-es lakrészt bérelhetett, abban alakították meg a protestáns értelmiségieket összefogó Egri Károli Egyesületet és az egri cserkészcsapatot.

A házat a rendszerváltás és az egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény elfogadása után hét éves pereskedéssel, 1997-ben kaptuk vissza. Az épületet felújítottuk; egyebek közt egy 120 fő befogadására alkalmas termet alakítottunk ki.

Forrás: wikipedia.org

Szerkesztői nyilatkozat

A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.

Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.

A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.

Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.