A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ezekhez kapcsolódó óraátállítás a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiával való takarékoskodás céljával született meg. Bár a nyári időszámítást alig egy évszázada alkalmazzuk, ötlete egészen a 18. század végére nyúlik vissza.
A két időszámítás közötti váltást ma már világszerte több mint hetven ország végzi el minden év márciusában és októberében.
Magyarországon 1980-ban vezették be újra az óraátállítást, akkor viszont még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában végül 1996-tól egységesítették a rendszert.
Ellenőrzik a Keleti pályaudvar 4,5 méter átmérőjő óráját a téli időszámításra való átállás előtt 1982. szeptember 24-én. (Fotó: MTI/E. Várkonyi Péter)Az óraátállítás hagyományának köszönhetően október utolsó vasárnapjának éjjelén
egy órával többet aludhatunk és onnantól kezdve egyre később világosodik, azonban az éj hamarabb száll le.
Az idei átállást az is segíti, hogy október 31-e munkaszüneti nap, november 1-je pedig ünnepnap, így több idő juthat pihenésre.
Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is
Magyarországon jelenleg a közép-európai nyári időt (CEST) használjuk, október 31-én éjjel térünk át a közép-európai időzónára (CET).
Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt kivilágosodna.
CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor csak reggel fél kilenckor bújna elő a nap.
Megjegyzés küldése