Eger bár közel sem a legnagyobb városaink közé tartozik, mégis rengeteg a látnivaló, sőt, a magyarok egyik kedvenc úti célja. Nem meglepő, ugyanis a híres egri borok mellett itt található régi történelmi dicsőségünk színtere is, az egri vár.
A háborúk és a többszörös átépítések óriási károkat okoztak az erődítményen, azonban a 2023-as rekonstrukcióját követően a vár mára elnyerte eddigi legjobb formáját.
A vár története
Kevesen tudják, de az egri vár a leghosszabb ideje régészeti kutatások alatt álló helyszínek egyike Magyarországon. Az erődítmény hihetetlenül gazdag múltjának feltárását még Ipolyi Arnold kezdte el 1865-ben, ám ennek ellenére az épületegyüttesnek máig vannak feltáratlan részei. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték.
A kőfalak pedig nem másból, mint az Egri borvidéken található riolittufából - vulkánkitörésekkor felszínre került magmás kőzet - készültek, ugyanis ez a kőzet könnyen munkálható, azonban kevésbé fagyálló.
Talán ennek is köszönhető, hogy a leomló részek miatt a vár rendszeres karbantartást igényelt.
A XI-XII. század fordulóján kezdtek hozzá a román stílusú székesegyház, püspöki kápolna és palota építéséhez a királyi udvarház mellett. A katedrális és a káptalani kerengő valamint a püspöki palota épületegyüttese száz év alatt, Katapán püspök korára készült el.
A XIII. század elején a székesegyháztól és kerengőjétől nyugatra felépült a püspökvár.
A kőfalakkal körülvett egri vár
Fotó: Komka Péter / MTI/Komka Péter
A tatárjárás során az egri püspöki központ súlyos károkat szenvedett. A katedrálist és a püspökvár újjáépítését Lampert püspök kezdte meg a XIII. század második felében és a XIV. század elején utódai fejezték be. A XIV. század közepén Dörögdi Miklós püspök a várban új palotákat emelt és az egész dombot egy hosszú kőfallal vette körül, amely már a püspöki központ körül épült városrésznek is védelmet biztosított. A XV. század közepén dúló polgárháború harcaiban a székesegyház és a vár is megsérült. Perényi Péter 1548-ban adta vissza a várat Oláh Miklós püspöknek és Ferdinánd királynak, akik Dobó Istvánt nevezték ki az erődítmény élére, aki helyreállított az 1541-es tűzvész okozta károkat és folytatta a védőművek kiépítését.
Ezeknek a munkáknak is köszönhető, hogy 1552-ben a védők eredményesen szállhattak szembe a török túlerővel.
A törökök kivonulása után, a XVII. század végén és a XVIII. században folytak még katonai építkezések, de 1702-ben a külső várat le is bontották – olvasható az NVKP az oldalán.
A középkori püspökvár és az erőd maradványait leginkább csak a XX. századi régészeti kutatásoknak köszönhetően ismerhetjük.
Dobó egyik ágyúját is megtalálhatták
A vár legmagasabb pontján, az egykori délkeleti ágyúdombon végzett feltárás során 2022-ben bukkantak rá a régészek a hódoltság idejéből származó és különlegesen jó állapotban fennmaradt bronzból öntött nagy ostromágyúra. Mint, ahogy korábban írtuk,
ez volt az az ágyúállás, ahonnan Dobó várkapitány pattantyúsai lőtték a török ostromlókat.
A bronzból öntött ágyú több mint három méter hosszú, a csőfurata pedig 17 cm. Az ágyú mellett a régészek a lövegbe való 19 darab tömör vasból öntött gömbölyű lövedéket is találtak, amelyeknek egyenként 15-16 kilogramm a súlya.
Szinte tökéletes állapotban maradt fenn az ágyú Fotó: Dobó István Vármúzeum
2023-ban megújult az egri vár
Csaknem kétmilliárd forintból újult meg az egri vár, amelyből 1,5 milliárd forint uniós, valamint 460 millió forintos kormányzati támogatásból turisztikai céllal fejlesztették az erődítményt.
A főbejáratnál létesült egy fogadóépület, az Ágyúdombban kialakítottak egy fogadóteret és egy 70 fős mozitermet, valamint egy Cipóosztóházat, ahol a korabeli gasztronómiával ismerkedhetnek meg az érdeklődők.
Mindezek mellett ugyancsak megújult a déli várfal és az ehhez kapcsolódó, úgynevezett gyilokjáró, és a Szép bástyát is helyreállították. A Varkoch-kapubástya tetején egy korabeli őrszoba kapott helyet, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) 100 millió forintos támogatásából pedig megújult a vár történetét bemutató kiállítás is. A vármúzeum belépőjegye pedig az egri vár mellett a Gárdonyi Géza Emlékmúzeum és a Ziffer Sándor Galéria tárlatainak megtekintésére is érvényes már.
Látogatók az 1848-49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 175. évfordulóján az egri várban tartott rendezvényen 2023. március 15-én
Fotó: MTI/Komka Péter
A felső kaszárnya teremben pedig egy hiánypótló kiállítás kapott helyet Egri Csillagok – regény és valóság címmel.
A történelmi gazdagságnak és az ebből következő rengeteg látnivalónak köszönhetően továbbra is érdemes ellátogatni Egerbe, ami a mai napig a belföldi
úti célok toplistás helyét foglalja el, ugyanis a tavalyi évben Budapest, Siófok és Eger volt a legnépszerűbb, az év közkedvelt látnivalója között pedig a Festetics-kastély és a Nyíregyházi Állatpark mellett az egri vár is ott volt.
Az összeállítás eredeti helye, forrása:
Megjegyzés küldése