A „Füzesabony-Eger vasúti szárnyvonal” megépítése, létrejötte Eger városának régi vágya volt. A vasútvonal 1872-ben történő átadása alapvetően megváltoztatta Eger város közlekedési viszonyait. Az eredeti 1872-ben átadott vasútvonal az Eger patak völgyében Észak-déli irányban helyezkedett el.
Az eredeti pályaszakasz:Kezdőpontja a Pest – Miskolc vasúti fővonalon fekvő Füzesabony állomás, végpontja Eger vasútállomása. A vasútvonal tengerszint feletti magassága folyamatosan emelkedik Egerig. A gőzvontatású vasútvonal hossza 16,423 km. Nyomtávolsága: 1435 mm. Engedélyezett sebessége 30 km/h volt.
A vasútvonalat 1930-ban megerősítették az 1970-es években teljesen átépítették, nagyobb sebességűvé tették, 1975-ben kiépítették a 25 kV-os felsővezetéki hálózatot. 1912-ben az egri borszövetkezet telepére Eger állomáson iparvágány létesült. 1927-ben Andornaktályáról a Tufa Művek rt. andornaki telepére iparvágányt építettek. 1980-ban Eger- Rendező pályaudvar vágányhálózatát csatlakoztatták a szárnyvonalhoz.
Füzesabony 1869-ben épült állomása az 1891-ben elkészült Füzesabony–Debreceni vonal által megnövekedett forgalmat nem tudta ellátni, ezért a régi mellé 1893-ban új állomásépületet építettek. a Paff Ferenc által tervezett épületet a vasút 1989-ben „VASÚTI MŰEMLÉK”- nyilvánította. Eger 1871-1872-ben épült indóházát 1937-ben bővítették ki, két oldalszárnyat, új főbejáratot kapott az épület, kiszélesítették az előtetős verandát. Az állomás két végén parkot építettek. Ezzel az állomásképpel találkozhatunk napjainkban. 1990-1992-ben az emeleti részt újították fel, 1995-1996 ban új peronrendszert alakítottak ki.
A megnövekedett teherforgalom ellátására 1980 ban megépült Eger- Rendező pályaudvar. Maklár régi állomásépülete is áll még, lakóépületként funkcionál. 1977 év végére elkészült az új állomás és állomásépület, ezt követőn Nagytálya vasúti megállóhelyet megszüntették.
címlapfotó: Berán Dániel
forrás: eger.hu
Megjegyzés küldése