1. Árpádvár (Szihalom)
.jpg)
2. Benevár
A Benevár a Mátra déli részén, Mátrafüred határában, a Somor- és a Csatorna-patakok közötti Benevár-bérc déli végén, mintegy 470 méter magasságban található.
Benevár romjai
A honfoglalás idején Árpád egyik vezérének, Edömérnek a Mátra erdejében nagy földet adott. Edömér unokája – Bene vitéz – lehetett az első birtokosa annak a nagy kiterjedésű pogányvárnak, melyet róla Benevárnak neveztek. A tatárjárás során elpusztult várat 1243-1250 között az Aba nemzetségbeli Csobánka comes építtette újjá és tette a család székhelyévé. Csobánka fia, János lakott benne fiaival, akik 1301-ben felosztották maguk között az épületeit. Megfakult iratból ismerjük Benevárt, amiben egy vaskos öregtornyot, mellette palotaszárnyat, kisebb gazdasági helyiségeket és a bejáratot védelmező másik tornyot említettek meg. A hosszúkás, ötszögletű kővárat még kettős szárazárok is védelmezte a támadók ostromától.
3. Dezsővár
Dezsővár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátra déli oldalán, Gyöngyössolymos közelében.
A vár a falutól 2,5 kilométerre, a 388 méter magas Kis-hegy környezete fölé 30 méterrel magasodó, függőleges sziklafalú északi nyúlványán, 320 méteres tengerszint feletti magasságban épült. Helyzete nagyon kedvező, innen jól ellenőrizhető a Nagy-patak völgye, melyben Gyöngyössolymos két másik várához (Óvár, Nyesettvár) vezető útvonalak haladtak.
Gyöngyössolymos, Dezsővár - légi fotó
Dezsővárról szóló oklevelek nem maradtak fenn, történetéről szinte semmit sem tudunk. A korábban őskori sáncként azonosított vár használatát elhelyezkedése, formája és az előkerült csekély leletek alapján az Árpád-korra (11-13. század) tehetjük. Építtetője a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága lehetett.
4. Egri vár
Az egri vár Eger nagy történelmi múltú vára. A hozzá fűződő leghíresebb történelmi esemény az 1552-es ostrom, amikor a várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt visszaverték az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadseregét.
Az egri vár és környéke
Eger történelmi múltú városát a hasonló nevű patak két oldalán találhatjuk a Bükk-vidék központi részének déli lábainál. Szent István király itt alapította meg az első püspökségek egyikét, az Egri egyházmegyét, melynek területe egészen a Kárpátok gerincéig húzódott. Az 1970-es, majd az 1990-es évek ásatásai tárták fel a 11. századi, román stílusú rotunda maradványait (makettje a vártörténeti kiállításon látható). Falait sárba rakott kőből építették. A templom keleti végét kis, patkó alakú szentély zárta le. A csaknem pontosan a körépítmény közepén talált, kőből épített, kőfejtámaszos sírhelyen feltehetően az első püspökök egyikét temették el. A körtemplom melletti temető sírjaiból előkerült gazdag leletanyagból (zománcberakásos függők stb.) nyugati hittérítők letelepedésére következtetnek. A rotundához nyugat felől egy hosszú építmény csatlakozott: vélhetőleg ez volt az első püspöki palota.
Az Árpád-kor elején az egri püspök menedékvára a felsőtárkányi Várhegy hatalmas erődítménye volt, de ezt a tatárok lerombolták. Az egri Várhegyen a 13. században csak kisebb erősség volt, a magas kőfalakat az országos újjáépítés részeként, az egri püspök parancsára emelték. A Szent János evangélista tiszteletére szentelt, háromhajós, román stílusú székesegyházat föltehetően Szent László király idején, a 11. század végén emelték. A székesegyházról a 14. századi krónikákban a várat is Szent János evangélista várának nevezték.
5. Éleskővár
Éleskővár (helyenként csak Éleskő) Szilvásvárad mellett, a bükk-vidéki Kukucsó-völgy, Tófalu-völgy és Szalajka-völgy által határolt vonulatának csúcsán található várrom. A területre túraút nem vezet, mivel a vidék az erdőgazdaság által jelenleg is használt övezet, így a környék turisztikai szempontból nincsen kiépülve.
A várrom megközelítése Szilvásváradról a Tótfalu-völgyben vezető műútról letérve az erdészeti feltáró úton, vagy az egykori kisvasút nyomvonalán indulva a Szalajka-Halastó megállótól Bánkút felé a Kukucsó-völgy elejéig eljutva, és onnan az erdészeti feltáró úton lehetséges. A vidék kerékpárral is könnyedén megközelíthető, de mivel a területen rendszeres a fakitermelés, érdemes fokozott óvatossággal közlekedni, illetve a táj jellegének ilyenformán történő gyakori változása miatt térképet használni. A várat is magán viselő Éleskő vonulata messziről is látható, de a várrom csak a szemközti Kalapat hegyről látható, a völgyekből nem.
Az Éleskővár romja azért bír különösen nagy történeti értékkel, mert a tatárjárás előtti időkben épült kevés kővár egyike. A történészek a területet egykoron uraló Miskolcz nembeli Panyitnak tulajdonítják a vár építését, első írásos említése 1360-ból való, I. Lajos király egyik okleveléből. 1364-ben, következő említésekor már romvárként említik. Hadi jelentőséggel nem bírt, inkább közigazgatási jelentősége lehetett.
6. Gerenna-vár
A Gerenna-vár a Bükk-vidék egyik, 759 méter magas, csonkakúp alakú, sziklás csúcsa a Tótfalu-völgy és a Leány-völgy közötti gerincen; a hegység egyik legszebb kilátóhelye. Nevét az egykor itt állt várról kapta.
Északi oldalában a műút alatt (Szilvásváradról a második parkolónál) kilátót építettek ki a Leány-völgy fölé. Turista emlékhely.
.jpg)
Az egykori, gyűrű alakú földvárat a környéken lakó szlávok építették még a honfoglalás előtt. Ezután a 14–15. században használták (alaprajza és jellege alapján valószínű, hogy a szomszédos Éleskő váránál később építették). Középkori funkciójáról csak bizonytalan, többé-kevésbé hagyomány jellegű információk maradtak fenn: állítólag Nagy Lajos vadászkastélya volt, majd Mátyás király is használta.
Nem tudjuk, hogyan pusztult el (feltételezik, hogy Éleskőhöz hasonlóan); ma már alapfalai is alig láthatók.
7. Gyöngyöspatai vár
A gyöngyöspatai vár egy mára elpusztult kora Árpád-kori nemzetségfői erődítés Gyöngyöspata közelében, a Mátra déli oldalán.
A vár a falu központjától 400 méterre északkeletre fekvő Várhegyen található. A 260 méteres tengerszint feletti magasságú domb mintegy 60 méterrel emelkedik környezete fölé. Nyugatról és délről a Danka-patak határolja.
A vár a fennmaradt Árpád-kori oklevelekben nem szerepel, az írásos források közül egyedül Anonymus említi művének 32. fejezetében: „Akkor Árpád vezér nagy földet adott Ednek és Edöménnek a Mátra-erdőben, ahol az unokájuk, Pata később várat épített. Az ő sarjadékukból származott hosszú idő után Sámuel király is, akit kegyességéért Abának hívtak." Pata vezér Taksony fejedelem idejében élt, a vár építését tehát a 10. század első felére tehetjük. Ezt régészeti leletek (kerámia, a sánc szerkezete) is alátámasztják. Bóna István szerint azonban a falu, temploma és temetője is csak a 11. században alakult ki, így ő a vár keletkezését is erre az időszakra teszi.Valószínűleg a 13. században már elpusztult, mivel egy 1275-ös oklevél a falu birtokosait említi (Pata fia, Demeter és Pata fia, Pata), de a várat nem.
8. Gyöngyössolymos–Óvár
Gyöngyössolymos-Óvár kis területű, mára elpusztult Árpád-kori erősség a Mátra déli lejtőjén, Gyöngyössolymos határában. Közelében találhatóak Dezsővár és Nyesettvár hasonló korú romjai is.
A falutól 7,7 kilométerre északra, a környezete fölé 60 méterrel emelkedő, 570 méter magas hegyen található. Három oldalról a Szuhát-patak határolja, nyugatról keskeny gerinccel csatlakozik az Üvöltő-bérchez. A vár maradványait a faluból – az utolsó szakaszt kivéve – jelzett turistaúton, kb. 2 óra alatt lehet megközelíteni.
A vár nem szerepel a középkori írott forrásokban. Részletes ásatások híján történetéről nagyon keveset tudunk. Elhelyezkedése, alaprajza arra utal, hogy az Árpád-kor második felében (11–13. század) építették és használták. Építője a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága lehetett. Elképzelhető hogy a kedvezőtlen fekvésű vár építését félbehagyták, helyette a közeli, jobban védhető Nyesettvár építésébe kezdtek.
9. Kanázsvár
A vár, amelynek mára csak az őrtornya áll, a 14. században tarisznyavár lehetett, azaz őrsége tarisznyányi (néhány napra elegendő) élelemmel váltotta egymást. Faragott kövei a keleti oldalon még dacolnak az idővel.
A közeli Recsket az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben "De Reske" néven említik, amely már 1350-től a Recsky családé volt. 1427-ben Recsky Tamásnak és fiainak, Zsigmondnak és Tamásnak, majd 1513-ban Recsky Demeternek, 1571-ben pedig ennek fiainak, Zsigmondnak és Györgynek a birtoka. Feltehetően az utóbbiak lehettek a ma ismert Kanázsvár építtetői. Egyes feltevések szerint viszont Guthy Országh Kristóf emeltette 1562-ben, amikor a siroki várat is bővítette; annak előretolt bástyája lehetett.
A várnak különösebb hadi jelentősége nem volt, valószínűleg Eger eleste után jutott török kézre, amikor lerombolták.
Megközelíthető Mátraderecskéig busszal, onnan a sárga romjelzésen gyalogosan. Esős, csúszós időben a felkapaszkodás nehézkes. 2020 augusztusában nem lehetett felmenni a várba, mivel az északi oldalról dupla kerítés zárta le a sárga jelzést.
10. Kisnánai vár
A kisnánai vár, a Mátra-vidék egyik látványossága Heves vármegye Gyöngyösi járásában, Kisnána mellett áll. A magyar nemesi rezidenciák egyik legszebb, késő középkori emléke.
Kisnána, Kompolti-vár légi fotón
Építése a 11–12. századra tehető, pontos időről okirat nem szól, de az Aba nemzetségbeli Csobánka (más források szerint) családot teszik meg építtetőnek.
11. Nyesettvár
Nyesettvár egy mára elpusztult Árpád-kori kisvár a Mátrában, Gyöngyössolymos területén, Galyatető közelében. 812 méteres tengerszint feletti magasságával a mai Magyarország területén fekvő várak közül ez a második legmagasabban fekvő erősség.
A vár a falutól 9,5 km-re, Galyatető és a Kis-Galya közötti gerincből kiálló csúcson, 812 méteres magasságban fekszik. A csúcs a környező völgyek fölé 200 méterrel emelkedik. Galyatetőről jelzett úton kb. 20 perc alatt lehet megközelíteni.
Nyesettvár nem szerepel az oklevelekben, így története szinte teljesen ismeretlen előttünk. Feltehetően a környéken birtokos Aba nemzetség Solymosi ága építette, talán a 11. században. Valószínűleg a 14. századra már elpusztult.
12. Siroki vár
A Mátra keleti részén egy magányos vulkáni hegycsúcs, a 296 m magas Várhegy tör az égbolt felé, rajta Sirok várának falaival.
A siroki vár legrégibb története és nyoma még az avarok idejére nyúlhat vissza, akik (egyes feltételezések szerint) a védelemre oly kitűnően alkalmas Várhegyet megerősítették, és állandó állomáshelyet telepítettek ide. Uralmuk után a 8. század idején a benyomuló szláv törzsek szállták meg, és saját céljaiknak megfelelően átépítették.
A honfoglalást követően Sirok és környéke az Aba nemzetség Birh-Bodon-ágának birtoka lett, akik a régi pogány időkben emelt erősséget jelentősen átalakították, és a mai felsővár területén új, jóval erősebb várat építettek. Mindezekre a régészeti feltárások találtak valószínű bizonyítékot. Oklevélen először 1320-ban említik e helyet, amikor a felvidéki vármegyékből saját magántartományt erőszakkal létrehozó Csák Mátéhoz csatlakozott Birh-Bodon leszármazótól, Demetertől, Anjou Károly parancsára, Dózsa erdélyi vajda, valamint Drugeth Fülöp szepesi főispán vezetésével a királyi hadak ostrommal elfoglalták a várat.
13. Szarvaskői vár
A szarvaskői vár egy mára már elpusztult vár, melynek romjai a Bükk-vidék csúcsrégiójának nyugati peremén, a Keselyű-hegy északkeleti nyúlványán található egy meredek sziklás hegy tetején. Egykor Cserépvárral és a dédesi várral együtt Eger elővára volt.
Keletkezésének pontos idejét nem ismerjük, de az iratok alapján jól be lehet határolni, hogy 1261–1295 között építtették az egri püspökök. A Rákóczi-szabadságharc után is püspöki birtok maradt, de hadi szerepe megszűnt, így az elhagyatott vár a 18. század második felében teljesen elpusztult. A várrom ma Szarvaskő kiemelkedő turisztikai látványossága, amely jelenleg kilátóként működik. A különleges és ritka növényfajok miatt a Várhegy a Bükki Nemzeti Park része.
A Szarvaskői vár mint kulturális örökség 2017 óta szerepel a Heves Megyei Értéktárba felvett nemzeti értékek nyilvántartásában.
2018. március 17-én a Szarvaskör Egyesület elnöke és Szarvaskő polgármestere aláírta azt a megállapodást, mely a döbröntei Szarvaskő várát és a Szarvaskői várat testvérvárrá nyilvánította. Ez a fajta partneri viszony elsőként jött létre az országban.
14. Világosvár
Világosvár egy mára teljesen elpusztult Árpád-kori erősség Gyöngyöstarján közelében. A várat a faluból a zöld háromszög jelzésen lehet megközelíteni.
A vár a Gyöngyöstarjántól északnyugatra fekvő 709 méter magas Világos-hegy csúcsán épült. Északon a Tót-hegyestől egy nyereg választja el, a többi három oldalról környezete fölé 250 méterrel emelkedő meredek lejtők határolják. A hegy csúcsáról minden irányban kiválóan belátható a környék.
A vár az írott forrásokban nem szerepel. Építését korábban az őskorra illetve a népvándorlás korára tették, de mai vélemények szerint ennél később, az Árpád-kor második felében használhatták. Építése és pusztulása időpontjáról ennél pontosabb információt nem tudunk. Építtetője feltehetően a környéken birtokos Aba nemzetség Tarjáni ága lehetett.[2]
Megjegyzés küldése