Egy friss genetikai és régészeti kutatás alapjaiban írja újra a magyar őstörténetet: az Aba-nemzetség tagjai az Árpád-házhoz hasonlóan a belső-ázsiai hun birodalomból származnak, és közvetlen rokonságban állhattak Szent István családjával is. A tudományos áttörés új fényt vet a középkori magyar elit szerepére és eredetére.
Gyökeresen új képet rajzol a magyar történelemről az a nemzetközi tudományos publikáció, amely 2024 őszén jelent meg a ScienceDirect szakportálon. A kutatás szerint az Aba-nemzetség és az Árpád-ház tagjai azonos belső-ázsiai gyökerekből táplálkoztak, sőt Aba Sámuel felesége feltehetően Szent István testvére volt – írja a Mandiner.
Ez a rokoni kapcsolat nemcsak dinasztikus szempontból jelentős, hanem meg is magyarázza, hogyan válhatott a királyi udvar egyik legfontosabb szereplője az ország harmadik uralkodójává. A kutatás Neparáczki Endre genetikus és Makoldi Miklós régész vezetésével zajlott, akik a Mandinernek nyilatkozva arról is beszéltek: az Abák nem „megtévedt” pogány főurak voltak, hanem hídszerepet töltöttek be a keresztény államalapítás és a hun–magyar hagyomány között.
A történeti és genetikai feltárások központja az abasári apátság volt, ahol a tudósok egykori rangos temetkezéseket találtak. A sírok lakói ugyanannak a családnak a tagjai voltak, sőt, genetikai kapcsolatban állnak a Báthory családdal és Frangepán Beatrixszal is. A férfiági haplocsoport alapján a kutatók belső-ázsiai – pontosabban a hun (Hsziongnu) birodalomból származó – eredetet valószínűsítenek, ami egybevág az Árpád-házi királyok genetikai profiljával. Mindez azt jelenti: nemcsak a honfoglalás idején, de már jóval korábban is szoros kapcsolatok lehettek a két nagy hatalmú dinasztia között.
Abasári feltárás, légifotó, 2022
A kutatás Anonymus Gesta Hungarorumában szereplő adatokkal is meglepő összhangot mutat. A történeti források szerint az Aba nemzetség ősei Ed és Edömén „kun” származásúak voltak, de a genetikai eredmények szerint ez a kifejezés valójában a korai, közép-ázsiai „Qun” vagy hun eredetű népcsoportokra utalhat. Az Aba nemzetség a honfoglalás során jelentős birtokokat kapott az Alföldtől a Mátráig, központjuk pedig Gyöngyöspata, Abasár és Abaújvár térsége lett – olyan régió, amelyet évszázadokon át az ő kulturális örökségük hatott át. A néprajzi örökséget a palóc kultúra ma is őrzi.
A XX. századi történelemszemlélet gyakran marginalizálta Aba Sámuelt és nemzetségét, ám a legfrissebb kutatások szerint az Abák keresztény államalapítók, templomalapítók és az egyház kiemelt támogatói voltak. Az abasári bencés apátság például egyedülálló módon közvetlen kapcsolatban állt a római pápával, és kivételes számú pápai bullát kapott. Ez a középkori magyar egyházszervezet egyik kulcsfontosságú intézménye volt, és alapítóinak emléke ma is elevenen él – nemcsak a régészeti leletekben, hanem egy újraértett, méltó magyar őstörténeti narratívában is.
Nyitókép: Abasár, légifotó, 2022
bővebben az összeállítás, forrás eredeti helyén olvashatsz: kutatók a Mandinernek!
Megjegyzés küldése