Legyen szó kultúráról, vallásról vagy szórakozásról, aki Egerbe látogat, garantáltan megtalálja, amire éppen vágyik.
Segítségképpen összegyűjtöttünk tíz helyi nevezetességet, amelyet semmiképp nem érdemes kihagyni, ha a megyeszékhelyre utazna.
1. Egri vár
Az Egri vár a hevesi megyeszékhely nagy történelmi múltra visszatekintő történelmünket meghatározó építménye. A hozzá fűződő 1552-es ostrom, és ennek regénybe foglalása tette világhírűvé és időtlenné, mikor is várvédők Dobó István kapitány parancsnoksága alatt az Oszmán Birodalom túlerőben lévő hadát hősies küzdelem árán megfutamították. A vár és a környező terület az egyik első vármegyénk volt, melyet még Szent István királyunk alapított. A Miniszterelnökség bejelentése szerint még az idén elkezdődhet az egri vár és környezete fejlesztési programjának megvalósítása csaknem 5 milliárd forint költségvetési forrás bevonásával.
2. Bazilika
Eger egyetlen klasszicista építménye, Magyarország második legnagyobb temploma, a Bazilika. Hild József tervei szerint 1831-1837 között épült Pyrker érsek megrendelésére. A főszékesegyház előtti téren álló szobrok Marco Casagrande alkotásai. A Bazilika orgonáját a XIX. század végén a salzburgi Moser cég szállította. Főszezonban, a déli órákban mindennap orgona-bemutatót hallhatnak az ide betérő érdeklődők. Azt pedig csak kevesen tudják, de az egri bazilika alatt hatalmas kripta terül el, amelyben néhai egyházmegyei vezetők, kiemelkedő egri polgárok nyugszanak.
3. Minaret
A Minaret Európa területén legészakabbra épített török kori műemlék. Az építmény 14 szög alaprajzú és 40 méter magas. A faragott homokkőből épült torony viszonylag jó állapotban vészelte át az évszázadokat. Magas törzsén belül 97 csigalépcsőfok vezet fel a körerkélyre, amelyet vaskorlát övez. Az építményt a jelenleg is tartó felújítás idejére tartóoszlopokkal támasztották alá.
4. Szépasszony-völgy
A mai Szépasszony-völgyi pincesorok, mintegy emberöltő óta Eger legismertebb részét képezi. Borospincéi az utóbbi néhány évtizedben idegenforgalmi jelentősége révén országos hírre tett szert. A ma használatos Szépasszony-völgy nevének első levéltári említése egy 1843-ban készült iratban található. Az esztétikus utcabútorok, az ápolt zöldterületek, a kialakított szalonnasütő helyek, a szabadidős rendezvények folyamatosan növekvő száma, mind-mind hozzájárulnak a terület töretlen fejlődéséhez, egyre több hazai és külföldi vendég megelégedésére. A Szépasszony-völgy nyári rendezvényeinek egyik fő helyszínét jelenti a szabadtéri színpad.
5. Érsekkert
Az egri Érsekkert a Klapka György és a Hadnagy utcák határolta területen fekszik. A park keleti oldalán folyik hangulatos, árnyas medrében az Eger patak. Egykor vadászterületként funkcionált, majd Erdődy Gábor egri püspök keze alatt, elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai. Eszterházy Károly később elkerítette a területet, kerítésének maradványai, a Fazola Henrik által készített díszes kovácsoltvas kapuk ma is láthatók a park északi és nyugati oldalon. Az 1990 előtt még Népkertnek nevezték a parkot, amely ligetes-fás zöld területével kiváló pihenőhely mindenki számára.
6. Dobó tér
A Dobó tér Eger legegységesebb, legzártabb tere. A teret két nagy jelentőségű szoborkompozíció díszítette. Az egyik, a tér közepén álló tekintélyes méretű, 1907-ben felállított várvédő Dobó István szobra, amely Stróbl Alajos alkotása, és máig látható a téren. A másik az Egri Vár védőinek emlékét őrző Végvári Vitézek szobor kompozíció, amelyet 2015–ben a belvárosi rehabilitáció során áthelyeztek a szomszédos térre. A nagyjából trapéz alakú, barokkos hangulatú, hosszúkás tér hossztengelye északkelet–délnyugati tájolású. A tér határa délkeleten a minorita rendház, a minorita templom és a városháza, délnyugaton barokk lakóépületek, északnyugaton a Centrum Áruház vasbeton épülete, míg északkeleten az Eger-patak, de a patak túlsó partját is a térhez számolják, és gyakran kis Dobó térnek nevezik.
7. Gárdonyi Géza Színház
Állandó kőszínháza 1904 óta van Egernek. Az egész színház 920 négyzetméter területen épült fel. A színházavató díszelőadásra 1904. augusztus 20-án került sor. Az est díszvendége Gárdonyi Géza volt, aki külön erre az alkalomra írta a „Dobó István szelleme” című előjátékot. 1955-ben Eger végre önálló társulattal rendelkező színházat kapott, az épület ekkor vette fel a Gárdonyi Géza nevet. 2000-ben a rekonstrukció és bővítés megvalósulásával lényegesen javultak a színház működési körülményei, és mintegy 1500 négyzetméterrel növekedett a az épület alapterülete.
8. Líceum – Eszterházy Károly Egyetem
A Líceum 1765-től 1785-ig épült. Az eredeti terveket Gerl Mátyás készítette, majd Fellner Jakab fejezte be. Névadója az építtető püspök Eszterházy Károly. A hatalmas, szabadon álló, kétemeletes épület nagy, négyzet alaprajzú udvart keretez; az udvarba benyúlik a nyugati épület udvari homlokzatának középtengelyében kialakított lépcsőház. Az épület impozáns, késő barokk palotája ma is oktatási célokat szolgál, de a falai között található gyönyörű Főegyházmegyei könyvtár és az egyedülálló Varázstorony megtekintése a turistáknak is feledhetetlen élményt ígér.
9. Török Fürdő
Az egri Török Fürdőt Arnaut pasa emeltette, a gyönyörű, arany kupolás fürdőben a hithű mohamedánok tisztálkodhattak és társaloghattak. Ez a csodás fürdő – többszöri felújítást követően – még mindig áll és hat medencével, magas színvonalú wellness-és gyógyászati szolgáltatással várja vendégeit. A fürdőben aromakabin, infrakabin, gőzfürdő és szauna várja a vendégeket. A masszázskínálatban a szokásos frissítő, nyugtató és gyógymasszázsok mellett a tradicionális török hamam masszázsok is helyet kaptak. A Török Fürdőben található víz gyógyhatása a benne oldott radonnak köszönhető, mely gyulladáscsökkentő és fokozza a szervezet endorfin-termelését, így a közérzetre is kedvezően hat.
10. Kis Zsinagóga
A kortárs művészeti galériának helyt adó Kis Zsinagóga Eger legrégebbi zsinagógája. Az 1820-ban Krausz János kertész tulajdonába kerülő patakparti telket 1845-ben vásárolta meg a zsidó hitközség, majd egy késő klasszicista imaházat épített rá. 1913-tól üresen állt, majd az 1920-as években kultúrházzá alakítottak át. 1924-ben átépítették, de az eredeti nagysága megmaradt. Az 1940-es évek közepéig az egri zsidó hitközség kulturális és szellemi centruma volt, 1945 után a város tulajdonába került.
Források: eger.hu, wikipedia.hu, egriprogramok.hu, tripadvisor.co.hu
Fotó: eger.hu, Lénárt Márton
az összeállítást készítette: HEOL.HU
Megjegyzés küldése