Lankás terepen, a várost övező szőlőkben és a Bükk legmesszebb nyújtózó tölgyesében jutunk fel a Nagy-Egedre, az egriek szimbolikus látóhegyére, hogy madártávlatból tekintsünk le a papok városára, a Bükk és a Mátra Palócföldben összeolvadó vidékére.
Visszafelé a nyugati oldal meredek lejtője látványos panoráma-részleteket mutat, miközben érdekes tanösvényen ereszkedünk. Kiskertek labirintusában érünk vissza a városba a sokat látott egri vár falaihoz. Hangulatos túra szőlőkkel, kilátásokkal, tölgyesben kanyargó erdei utakkal.
Két kultikus kiszögellés között járjuk be körtúránkat a Bükk délnyugati lábánál, az egri vár dombja és a Szent Egyedről elnevezett hegy, a Nagy-Eged között. Mindkét helyszín alapja a sajátos geológia, mely megteremtette az ideális helyszínt a város számára. A várdomb a bükki karsztvizek egyik ősi lenyomata, megkövesedett története, mely a szőlőtermesztésnek is ideális feltételeket teremtő vulkanizmus és a hegységet kiemelő tektonika eredményeként kristályosodott ki a mélységeket megjárt termálvízből.
A puha vulkanikus tufából és az ősi forrásokból lerakódott édesvízi mészkőből álló domb ideális feltételeket teremtett a várépítésre, a járatok, kazamaták kifaragására. A várfal előtt állva magunk is megcsodálhatjuk azt a tarka kavalkádot, amelyet a különböző eredetű faragott kövek és az alapot adó sziklafal együttese nyújt.
A vár mögött a látványt a város felett trónoló Nagy-Eged kerekded tömbje uralja. Déli oldalában szőlők futnak fel magasan, ősszel vörösen tarkálló cserszömörcés tölgyerdő ékesíti a tetejét, nyugati letörését. Ami leginkább vonzóvá teszi a hegyet, az a csúcs nyugati peremén zöldellő hosszúkás rét, ahonnan páratlan kilátás nyílik a történelmi városra és annak tágas környezetére: a három megye határán hullámzó dombvidéktől a Mátra vulkáni tömbjein keresztül az Alföld végtelenbe nyújtózó laposáig. A cserszömörce egyik legészakibb élőhelye a Nagy-Eged, míg a réteken a szintén melegkedvelő orchideaféle, a pókbangó valóban bársonyos pókot utánzó virágait lelhetjük.
A hétköznapi élet szintje felett trónoló hegytető vonzó célpont volt a püspöki székhelyről a természetközeli magányba vonuló szerzetesek számára. Ezt a történeti emléket számos elnevezés örökítette meg. A csúcson a 18. században egy kis kápolna is állt, amit a város népe kultikus helyként tisztelt, búcsút és körmenetet rendeztek a hegyen. Mára már csak kereszt jelzi a spirituális helyszínt, ahonnan a kilátás magával ragadja a tekintetet és a képzeletet.
A város népe már kevésbé vallási céllal zarándokolni, inkább a látványban, a természetben gyönyörködni jár fel a hegyre. Itt rendezik évről évre a sherpa rallyt, ahol a szilárd léptű teherhordók a hátukon tekintélyes csomagokkal mérettetnek meg - a legerősebbek 60 kilogrammos teherrel küzdik le a meredek hegyoldalt.
Akárhogyan, akármilyen céllal keressük is fel a hegytetőt, jutalmunk az erdő csendje és a végtelenbe tekintő kilátás öröme lesz.
Az 9sszeállíás , forrás eredeti helye:
Megjegyzés küldése