A település első okleveles említését 1261-ből ismerjük, amikor IV. Béla az egri völgy falvainak, köztük Maklárnak birtokában megerősítette az egri püspökséget (a falu 1804-ig az egri érsekség birtoka volt).
Nevének első írásos alakja Moklar volt, amely feltehetően a csagatáj eredetű, többes számú maq, azaz dicséret és a többes számot jelző -lar utótagból ered.
Az 1380-as években Maklár vámszedési jogot nyert, később népes mezőváros, oppidum lett. Hunyadi Mátyás idején Nagymaklár és Kismaklár nevű falurészeket említettek az oklevelek. 1486-ban Nagymaklár az egri vár részére szolgáltatott bárányt, sört, sajtot, kenyércipót, malac- és bordézsmát, ide fuvarozta a tűzifát és minden napra állított egy várőrt is. Ugyanakkor Kismaklár az egri püspöki udvartartás számára adott kaszásokat, valamint sertés-, zab- és bordézsmát. Az 1526-ban hazavonuló törökök egy seregrésze felégette a falut. 1550-ben már a töröknek is adóztak. 1552-ben elpusztult a falu, de 1556-ban lakói visszatértek. 1596-ban az Eger elfoglalásáért indított hadjáratban ismételten elpusztult, s 1609 körül népesült be újra, és a török időkben is végig népes település maradt.
A 16. században két malom is volt a faluban. 1700-ban Telekessy István püspök Maklár mezővárosában esztendőnként három ízben tartandó országos vásárra szerzett privilégiumot. A Rákóczi-szabadságharc alatt 1708-ban ismét elpusztult; akik megmenekültek, az andornaki pincékben húzták meg magukat, s csak 1712 után kezdtek visszatelepedni. A robotmegváltás és a szabad költözés lehetősége, valamint a kiterjedt termékeny határ a 17. század első felében szép számmal csalogatták ide a szomszédos falvak nehezebben élő gazdáit. 1741-ben Tarnaszentmáriáról, 1758-ban Egerszólátról költözött át egy-egy csoport az ottani túlzott robotterhek miatt. 1732-től Erdődy püspök eltiltotta a kálvinisták szabad vallásgyakorlatát, ami azt eredményezte, hogy a reformátusok egy része elvándorolt. A helyükre katolikus németeket költöztettek. 1758-ban ment végbe a "svábok" első nagy beköltözése. 1764-ben 27-28 német család, 1772-1774 között ismét 20 német telepes költözött Maklárra.
1770-ben a Maklári- és Nagy-Aszó-hegyen a helybeli és más falubeli szőlősgazdák összesen 843 kapás szőlőt műveltek. Egy kapás szőlő az egy nap alatt egy ember által megművelt szőlőterület nagyságát jelenti. Ennek területe Heves megyében 200 négyszögöl, azaz 720 négyzetméter volt.
Ez alapján az 1770-ben megművelt szőlőterület nagysága 0,6 négyzetkilométer, vagy hektárban mérve 60,6 hektár volt. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát első osztályúnak minősítették és a korábbi 21 hold helyett 33 kishold szántóföldet és 5 kaszás rétet rendeltek minden egész telekhez. A 19. század első felében megnövekedett az állattenyésztés jelentősége a településen.
1849-ben Guyon és Aulich honvédseregei itt foglaltak állást a kápolnai csata idején. 1850 körül az úrbérrendezés után növekedett az önálló gazdaságok száma, a település polgári faluvá kezdett válni, a legnagyobb birtokos továbbra is az egri püspök maradt. 1900-ban 2024 római katolikus, 257 református és 15 izraelita lakosa volt.
Elhelyezkedése
Az Eger-patak (Nagytálya után Rima-patak) hídja Maklárnál
Egertől déli irányban 11 kilométerre, Füzesabonytól északi irányban 4 kilométerre fekvő település. Eger völgyének déli kijáratában, a Bükk-vidék Alföldbe simuló legdélibb nyúlványai között, az Egri-Bükkalja délnyugati szélén, az Eger-patak két oldalán helyezkedik el. Alsóbbrendű közúton, valamint a Füzesabony–Eger vasútvonalon is megközelíthető. Ez utóbbin állomással rendelkezik. A településtől délre, Füzesabonynál lehet rácsatlakozni a 3-as főútra és a Füzesabony déli részén elhaladó M3-as autópályára, valamint a 33-as főútra. A tervek szerint errefelé fog haladni az M25-ös autóút, amely Füzesabonyt fogja összekötni Egerrel.
Maklárról biciklivel indulva kerékpárúton elérhető a szomszédos Nagytálya település. A település északi részén az ötvenes évek óta füves leszállópályával rendelkező sportrepülőtér található, amelyet főleg a vitorlázó repülőgépek és kis sportrepülők vesznek igénybe.
Környező települések
Maklárt északi irányból a vele egybeépült Nagytálya, kelet felől Mezőkövesd 12 km-re, délkeletről Szihalom 7 km-re, délről Füzesabony 6 km-re, nyugatról Kerecsend 5 km-re határolja.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: wikipedia.org
Megjegyzés küldése