A Rác templom

A görögkeleti Szent Miklós templomot a Széchenyi és a Vitkovics Mihály utca közötti magas dombra építették. A szerbek – vagyis, ahogyan a köz nyelvben elterjedt, a rácok – betelepülése Egerbe nagy valószínűséggel a város eleste, tehát 1596 után kezdődhetett el. 

Rész ben a török hódítók elől menekültek, de egy időben érkezhettek velük a városunkba. Egy 1693-ban készült összeírás alapján Egerben már 633 rác élt, köztük tíz fő szerzetes és pap. Foglalkozásukat tekintve a rácok leginkább kereskedők voltak. 

A 18. század második felében sokan közülük jó ízléssel pompás barokk lakóházakat építettek maguknak. 1688. szeptember 20-án jegyezték be az egri minoriták a História Domusukba azt, hogy az egri görögök és rácok letették az esküt az egri püspök előtt arról, hogy egyesültek szer tartásaik formájában is. A megegyezés nem bizonyult tartósnak. 

Sok konfliktussal járó történetük azzal kezdődött, hogy a török kiűzetését követően megkapták az Ágoston-rendi szerzetesek régi templomát, ami a mai Rác templom helyén állt. Mivel az Egerben letelepült és egységesen rácoknak nevezett ortodox hitűek részben szerbek, részben görögök voltak, így a papjaik is e két nációból kerültek ki. Létszámuk növekedésével külön istentiszteletet is tartottak közös templomukban, amely így egyre több súrlódás forrása volt.1784 októberében II. József Egerben járt és engedélyezte számukra egy új templom építését. 

Az új, mai Rác templomot 1788. július 1-jén áldották meg. Az építkezést követően gondoskodtak művészi berendezéséről, amely copf, vagyis késő barokk és rokokó stílusú. A templom belseje tipikus ortodox elrendezésű és ennek megfelelően teljesen eltér a római katolikustól. Az első harmadában helyezkedik el a „nők temploma”, a kö vetkező harmad pedig a „férfiak temploma”. A harmadik szakaszában folyik az igehirdetés, amely szakasz padlószintje egy lépcsővel magasabb, mint a templom többi része. A templom falait és boltíveit stukkókkal díszítették. 

1954. kilátás a Minaretből a Knézich Károly utcára, szemben a Szent Miklós Görögkeleti Szerb (Rác) templom. 

forrás: Krasznai Gyula, fortepan.hu

A keleti oldalon diadalív található, amely mögött a szentély helyezkedik el. Aranyozott és festett szentélykapuját 1789 és 1791 között Jankovics Miklós szerémifafaragó készítette. Az itt elhelyezett ikonosztáz lenyűgöző szépségű. A fatáblára festett ikonok az ortodox egyház által előírt rendben ábrázolják Jézus és Szűz Mária életét, az apostolokat, szenteket és prófétákat. 

Az ikonosztáz képeinek többségét Anton Kuchelmeister bécsi festő készítette 1800 körül. A „képfalon” három ajtó látható. A középső a legnagyobb és a legdíszesebb, ez az úgynevezett királyi kapu. Ezen csak a püspök járhat át, míg a mellette lévő két diakónusi ajtót – az északit – a felszentelt papok, a délit az oltárnál szolgáló világiak is használhatják, de csak a férfiak, mivel ide nők nem léphetnek be. A templom körüli kertben 18–19. századi márványból faragott síremlékeket láthatunk. 

A május 20-a nagy ünnep az ortodoxok számára, mivel a 11. század ban ezen a napon menekítették el a muzulmánok elől a bizánci szerzetesek Szent Miklós földi maradványait. Ekkor tartják a Rác búcsút és ekkor megszólal a templom harangja is . A Szentendréről érkező papjaik ünnepélyes szertartással emlékeznek e jeles eseményre. Érdemes felkeresnünk a templomot, lenyűgöző látványban lesz részünk, ha belépünk, és megismerkedhetünk a városunk múltjának egy kiemelkedően szép alkotásával. 

forrás. Eger – egykor és most 

 

A képeslapok és fotók a 20. századi Egerről című könyv segítségével képzeletbeli sétát tehetünk a múltban. Tóth László egri képeslapgyűjtő és Molnár István Géza fotográfus gyűjteménye Eger egykori arcát mutatja be.

EM_2015_április.pdf