A vidék feltérképezését Sartory József mérnök a 18. század végén és a 19. század első évtizedeiben végezte, és az általa készített felmérés alapján hét malmot sorolt fel az Eger-patak mentén.
Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt.
Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés. Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.
A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.
A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.
Forrás: wikipedia.org
Ehhez szorosan kapcsolódik a Felnémeten lévő rizskásamalom története, ami szerint az Eger-patak mocsaras árterületén a törökök honosították meg a rizstermesztést, amelyet megőrölve rizslisztet gyártottak itt.
Ennek a hagyománynak állított emléket a rizskásamalom elnevezés. Felnémeten a kendertermesztés a régi idők homályába vész, ugyanakkor a patak vize az itt található kallómalomban egy forgó lapátkereket hajtott meg, amelynek segítségével a posztót tömítette, nyújtotta, majd a kiszárított posztót egri posztósoknak adták el.
A kallómalom elnevezése innen ered. E malmok közül a püspöki malmok a patak jobb oldalán, míg a káptalani malmok a patak bal oldalán helyezkedtek el, annak rendje alapján, hogy a püspöki birtokok jobboldalt, a káptalani birtokok pedig a patak bal oldalán helyezkedtek el.
A 20 egykori malom a következő volt az Eger-patak mentén, a folyás sorrendjében:
- Füzér-malom (Eger)-Szarvaskő
- Rizskásamalom (Eger)-Felnémet
- Polónyi-malom, később Englermalom, majd Egervári-malom,
- Kallómalom (e malom nevét őrzi Egerben a Kallómalom utca)
- Práff-malom A malom a Práff-családról kapta nevét. 1937-ben Práff Nándor tulajdonában állt.
- püspöki malom
- a mai strand területén volt egy darálómalom
- a vágóhíd tájékán volt a városi malom
- Adamcsek-malom
- Tót-malom (Andornaktálya)-Kistálya
- Mocsáry-malom (Andornaktálya) Andornak
- Berki-malom (Nagytálya), mára csak romjai maradtak
- Szentkereszti-malom, jelenleg magánkézben van
- maklári felső malom, (Sumi-malom)
- maklári alsó malom (Szabó-malom), alapjai máig láthatók
- Városrévi-malom (Füzesabony)
- Király-malom (Füzesabony)
- mezőtárkányi malom
- egerfarmosi malom
- egerlövői malom
A vidéken megtermelt gabonaféléket a korábbi évszázadokban a patak mentén épült vízimalmokban őrölték lisztté, ám ezen ipari létesítmények épületei közül mára egyetlenegy sem maradt meg bemutatható állapotban.
Forrás: wikipedia.org
Megjegyzés küldése