Az Érsekkert területen vadászatok folytak, emellett püspöki, érseki magánparkként is funkcionált. Valószínűleg az Erdődy Gábor püspök által megálmodott vadaskert adott alapot Barkóczy Ferenc püspöknek a díszkert létesítéséhez.
1735-ben a Vadaskert egészen a mai vasútállomásig húzódott, területén 400 dámvaddal és 6 szarvassal. Eszterházy Károly érsek ideje alatt 1769-ben a természetes erdőterületeket az addigi deszkafalak helyett kőkerítéssel kerítették el Povolni János kivitelezésében.
Jelenleg ez Eger város legnagyobb parkja, területe 12-14 hektár. Középen kör alakú tér található középpontjában szökőkúttal (régen itt állt a szovjet hősi emlékmű), ebből ágazik el néhány nagyobb sétány, mely elvezet a park széléig. A kert az eredeti elképzelések szerint trapéz alakú franciakertnek épült, Házael Hugó tervei alapján.
Hajdanán a kertbe több díszes barokk kapun át lehetett belépni. A Stadion úti kétszárnyas kovácsoltvas nyugati kapu 1796-ban készült el Fazola Lénárd kovácsműhelyében együtt az északi kapuval. A kapuk mellett kerítésfal található tagolt pillérek által közrefogva, díszítésül turbános gömbdíszekkel, párkányos fedőkövekkel.
A park 1919-ig magánterület volt, ekkor Szmrecsányi érsek megnyitotta a nagyközönség előtt. 1920 környékén alakult ki a mai salakos pálya elődje, a régi sporttelep. Az első világháborúig csak teniszpályák épültek a kertben.
Főkapu a Klapka utcában
Fazola Lénárd 1794-ben készítette el a ma Klapka György utca 10. sz. alatt található főkaput kovácsoltvasból, kétszárnyas rokokó oromdísszel.
Jezsuita kapu
A Jezsuita kapu az Érsekkert főkapuja közelében található, ahová a Rózsa Károly utca 21-ből szállították át 1969 körül. A kapu 1750 körül épült, rokokó stílusjegyek lelhetők fel rajta.
Nyugati kapu
Hajdanában ez a kapu nyílt a Szénáskertbe.
Érsekkerti mesterséges tó a kőhíddal
A kőhidat Fellner Jakab készítette el 1769-ben, két oldalán kőpaddal. A híd eredetileg a malom árkán át a gyümölcsöskertből a vadaskertbe biztosított átjárást, mielőtt jelenlegi helyére került.
1735-ben a Vadaskert egészen a mai vasútállomásig húzódott, területén 400 dámvaddal és 6 szarvassal. Eszterházy Károly érsek ideje alatt 1769-ben a természetes erdőterületeket az addigi deszkafalak helyett kőkerítéssel kerítették el Povolni János kivitelezésében.
Érsekkert (1990 előtt Népkert, hívták még Püspökkertnek, a középkorban Vadkertnek, Vadaskertnek)Az Érsekkertet nyugatról a Stadion és a Stadion utca határolja, ez kezdetben a Szénáskert nevet viselte. Északról határos a Klapka György utcával, délről a Hadnagy utca található, régies elnevezéssel Vadaskert. Keletről folyik az Eger patak, mellette a strand, az egykori gyümölcsöskertek helyén.
Jelenleg ez Eger város legnagyobb parkja, területe 12-14 hektár. Középen kör alakú tér található középpontjában szökőkúttal (régen itt állt a szovjet hősi emlékmű), ebből ágazik el néhány nagyobb sétány, mely elvezet a park széléig. A kert az eredeti elképzelések szerint trapéz alakú franciakertnek épült, Házael Hugó tervei alapján.
Hajdanán a kertbe több díszes barokk kapun át lehetett belépni. A Stadion úti kétszárnyas kovácsoltvas nyugati kapu 1796-ban készült el Fazola Lénárd kovácsműhelyében együtt az északi kapuval. A kapuk mellett kerítésfal található tagolt pillérek által közrefogva, díszítésül turbános gömbdíszekkel, párkányos fedőkövekkel.
A park 1919-ig magánterület volt, ekkor Szmrecsányi érsek megnyitotta a nagyközönség előtt. 1920 környékén alakult ki a mai salakos pálya elődje, a régi sporttelep. Az első világháborúig csak teniszpályák épültek a kertben.
Főkapu a Klapka utcában
Fazola Lénárd 1794-ben készítette el a ma Klapka György utca 10. sz. alatt található főkaput kovácsoltvasból, kétszárnyas rokokó oromdísszel.
Jezsuita kapu
A Jezsuita kapu az Érsekkert főkapuja közelében található, ahová a Rózsa Károly utca 21-ből szállították át 1969 körül. A kapu 1750 körül épült, rokokó stílusjegyek lelhetők fel rajta.
Nyugati kapu
Hajdanában ez a kapu nyílt a Szénáskertbe.
Érsekkerti mesterséges tó a kőhíddal
A kőhidat Fellner Jakab készítette el 1769-ben, két oldalán kőpaddal. A híd eredetileg a malom árkán át a gyümölcsöskertből a vadaskertbe biztosított átjárást, mielőtt jelenlegi helyére került.
Gárdonyi Géza, Bródy Sándor szobra a Múzsák Ligetében
Az Érsekkert Klapka utcai végében találhatók a szobrok. 2004-ben Bródy Sándor krómacél padon ülő alakja készült el először, rá egy évre adták át 2005-ben a Varga Imre által készített álló Gárdonyi Géza szobrot.
Az Érsekkert Klapka utcai végében találhatók a szobrok. 2004-ben Bródy Sándor krómacél padon ülő alakja készült el először, rá egy évre adták át 2005-ben a Varga Imre által készített álló Gárdonyi Géza szobrot.
A platánfa Eger egyik jelképének számít, nemcsak az Érsekkertben, de a Termál-és Élményfürdőben is találunk több száz éves példányokat.
A parkban védettként tartják nyilván a kb. 400 éves, 20 méter magas, 6 m 28 cm-es átmérőjű juharlevelű platánfát és a sóskaborbolya nevű cserjét. A platánfa lelőhelye az Érsekkerti strandbejárattól 50 m-re, délnyugatra található.
Remenyik Zsigmond így ír 1937-ben keletkezett Sarjadó fű című regényében az egri Érsekkertről: “…Mert árnyék fedi az egész kertet, hűs és frissítő árnyék, megnyugtató és álmodozásra késztető árnyék. Közelből átérzik a fürdők ízes és nyers illata, a vasút felől pedig tolató mozdonyok füttyét hozza a szél.”Táncsics Mihály sétány (kerékpárút) –Termál- és Élményfürdő
Az Eger-patak mellett húzódik párhuzamosan a Táncsics Mihály sétány (rövid ideig viselte a Mussolini sétány, Mussolini út nevet is, illetve Táncsics Mihály útként is történt említés róla), két szélén hársfasorral, a sétány közepén van a bejárata Termál- és Élményfürdőnek, melynek területén botanikai ritkaságokra, fehér kérgű platánfákra bukkanhatunk. A díszmedencében halak, vízinövények, legújabb vendégként vadkacsák kaptak otthont.
Az 1920-as években nyáron üzemelő vendéglőt nyitottak a kertben. Később étteremként működött, ma az Excalibur középkori lovag étterem nevet viseli és itt kapott helyet a Grove Cafe’ is, mindkettő az érsekkerti szökőkút mellett található.
Kemény Ferenc Sportcsarnok
A Sportcsarnok a park délnyugati részén található, átnyúlik egészen a Stadion utcáig.
Stadion
A stadion helyén korcsolyázó-tó terült el egészen 1954-ig, ezután alakították ki a mai stadion részeit, illetve az öltözőépületet.
Danubius Szökőkút
A szökőkút eredeti változata a Bárány uszodában állt 1926-tól 1952-ig, az Érsekkertben 2000 óta ennek a másolata található. Az eredeti Kiss Sándor és Fehér László tervei alapján 1925-ben készült el, neobarokk stílusban, osztrák kő felhasználásával. Magassága 7 méter, kör alakú medencéje mintegy 10 méter, éjszakai világítással. A szökőkút közadakozásból jött létre a város lakosságának köszönhetően. Előtte a helyén szovjet katona hősi emlékműve állt 1990-ig, korábban ugyanitt barokk virágágyások díszítették a parkot.
Mesterséges tó
A parkban található mesterséges tavacskán barokk kőhíd ível át, mindkét oldalán kőpaddal, kőkorláttal.
A híd 1973 óta áll az Érsekkertben, előtte a malom-árkán vezetett át. A hidat Eszterházy Károly püspök készíttette, megálmodója Zwenger József volt. A tó mindkét oldalán különböző színekben pompázó tavirózsa található, valamint nád, különféle vízinövények, emellett halak, békák, teknősök népesítik be a vizét.
Zenepavilon
A park északkeleti részén a Táncsics Mihály sétány, illetve a Kerékpárút elejének jobb oldalán található a Zenepavilon, mely Fehér László tervei alapján épült. 2002 óta általában keddenként az esti órákban rendszeresen ingyenes komoly- és könnyűzenei koncerteket, színházi előadásokat rendeznek itt.
Érsekkerti szobor
Kerényi Jenő Thália nevet viselő mészkőből készült szobra 1965-ben készült el az akkori új színházépülethez, ám az eredeti elképzelés ellenére átkerült jelenlegi helyére az Érsekkertbe. A szobor az Egészségház utca felől közelíthető meg legkönnyebben, az Érsekkert elején található a Táncsics Mihály sétány, illetve a Kerékpárút jobb oldalán.
forrás: beszeloutcanevek.ektf.hu
Megjegyzés küldése