A magyar irodalom legnagyobbjai között foglal helyet Weöres Sándor, költeményei, novellái, drámái a mai napig a magyar irodalom szerves részét képezik. Bár gyerekkorában sokat betegeskedett, így iskolai tanulmányait megszakításokkal tudta csak folytatni, tehetsége hamar megmutatkozott, felnőttként már a kor, mára pedig a teljes magyar irodalom egyik legjelentősebb alakját tiszteljük benne. Születésnapja alkalmából ma rá emlékezünk.
Weöres Sándor 1913. június 22-én látta meg a napvilágot Szombathelyen. Apja, idősebb Weöres Sándor katonatiszt volt, akit őrnagyként nyugdíjaztak, később gazdálkodó lett. Anyja gazdag polgári családból származott. Az ifjú Weöres Sándor Pápán kezdte meg iskolai éveit, majd Csöngén tanult tovább. Gimnáziumba Szombathelyen, Győrben és Sopronban járt, azonban sokat betegeskedett, így néhány évig magántanuló volt.
Az érettségi után egy rövid ideig apja gazdaságában dolgozott, majd 1933-ban a pécsi Erzsébet Tudományegyetemen (a mai Pécsi Tudományegyetem elődjén) kezdte meg tanulmányait. Itt szerezte meg diplomáját, doktori disszertációját, ezt 1939-ben adták közre A vers születése. Meditáció és vallomás címen.
fotó: Poeta Húngaro
Irodalmi pályafutása azonban már hamarabb szárba szökkent. A húszas években jelentek meg első írásai, hamarosan pedig Kosztolányi Dezső, Babits Mihály és a Nyugat című folyóirat szerkesztője, Osváth Ernő is elismeréssel beszélt az ifjú tehetségről. Első verseskötetei az 1930-as években jelentek meg többek közt a Nyugat és a Janus Pannonius Társaság gondozásában.
Világjáró irodalom
Ahogy az irodalomban egyre több sikert ért el, díjaiból és bevételeiből többször beutazhatta a világot. Európa számos pontjára eljutott, de olyan távol-keleti országokban is járt, mint Kína, India vagy a Fülöp-Szigetek. Az 1940-es évek elején a költő az Országos Széchényi Könyvtárban, majd a világháború végeztével Székesfehérváron dolgozott egy rövid ideig. Az évtized végén a Magyar Tudományos Akadémia Kézirattárában foglalkoztatták.
Az ötvenes-hatvanas években újabb utazásokat tett: Nyugat-Európában és az USA-ban is járt.
Költészetében az 1940-es évek végén kezdődött kikristályosodni, hogy a játékosság és a mitikus elemek lesznek legjelentősebb eszközei. A Rákosi-korszak idején, 1948 és 1956 között csupán korlátozva tudta megjelentetni műveit. Elsődlegesen gyerekversei és bizonyos fordításai kerülhettek nyomtatásba. Ezután 1956-ban kiadhatta A hallgatás vára, 1958-ban pedig A lélek idézése című köteteit, majd 1964-ig ismét elzárták az irodalmi megjelenéstől.
Az 1960-as évek második fele azonban igen termékenyen telt Weöres Sándor számára. Sikerei új szintre emelkedtek, ahogy a hetvenes évekbe belépve jelölték az egyik legjelentősebb nemzetközi elismerésre, az Irodalmi Nobel-díjra.
Bár a Nobelt nem nyerte el, 1970-ben megkapta a Kossuth-díjat.
Weöres Sándor páratlan alkotó a magyar irodalomban. Oly módon volt képes játszani a versformával és a ritmussal, ahogy csak igen kevesek. Műveinek egy részét Kodály Zoltán megzenésítette. Mitikus képei, játékos formái, generációkat elkísérő gyermekversei összeforrtak a magyar társadalom és irodalom szövetével.
Élete végéhez közeledve nyilvános szereplései egyre jobban megritkultak. Az 1980-as években egyre kevésbé lehetett látni nagyobb közönség előtt. Végül halála előtt eszméletét vesztette, majd 1989. január 22-én eltávozott. Február kilencedikén kísérték utolsó útjára. Születésének évfordulója alkalmából összeállítottunk egy kérdéssort, hogy olvasóink tesztelhessék, vajon mennyit tudnak 20. századi irodalmunk egyik legjelentősebb alakjáról.
Az összeállítás forrás eredeti helye: Index
Megjegyzés küldése