Kelet–nyugat fekvésű településrész Pásztótól keletre a Kövecses-patak mellett a Nyugati-Mátra lábánál. Pásztóval nyugat felől már szinte összeépült. A keresztülvezet rajta a Pásztó-Galyatető-Mátra-nyereg közút, a Mátra egyik fő közlekedési útvonala. Ezen az úton közelíthető meg az egykor hozzá tartozó Mátrakeresztes is.
A falunak Mátraszőlőssel közös vasúti megállóhelye (Mátraszőlős-Hasznos megállóhely) is van; a Tar közigazgatási területén található megállóhely a 21-es főút (Mátraszőlős) és a 2408-as közút (Pásztó) felől egyaránt a 24 303-as számú mellékúton érhető el.
Története
1265-ben az addig Ágasvárhoz tartozó birtokot a Rátót nemzetséghez tartozó Proch István kapta meg királyi adományként. 1349 körül már hasznosi Nagy Domokos a falu birtokosa, akinek fia, István lett a Pásztói család őse. Közelében található a Hasznosi-víztározó, mely fölött a hasznosi vár maradványai találhatóak.
A hasznosi (cserteri) vár romja a Mátrában, a Pásztóhoz tartozó Hasznos település felett, a Hasznosi-víztározó fölé magasodó 383 m magas sziklacsúcson található.
A vár egy alsó és egy felső várra tagozódott, melyeket szárazárok választott el egymástól. A kis alapterületű várat a XIV. században a Rátót nemzetséghez tartozó Domokos építtette, aki a nádori tisztséget is viselte. A hasznosi vár urát Vencel, majd később Károly Róbert király is meglátogatták, barátságát keresvén a hatalmas Rátold nemzetségnek. A keletre fekvő, több mint hétszáz méter magas Ágasvárra épített korábbi erődítmény ez időre már nem bizonyult alkalmasnak a völgy ellenőrzésére, ezért sorsára hagyták, és szerepét a cserteri vár vette át.
Története
A cserteri vár első írásos említése 1304-ben történik. 1300 és 1320 között épült, és az Ágasvárral, Óvárral együtt a Kövecses-patak völgyében haladó mátrai hadiutat őrző három vár egyike volt. 1329-ben Castellanus de Hasnos néven említik. Ős birtoka volt a régen kihalt Hasznosi családnak, mely egyúttal Tarnak és Pásztónak is ura volt. 1454-ben a megerősített vár és a falu birtokosaként a Pásztói család van megemlítve. 1552-ben a falu az egri várnak adózott. 1552-ben harc nélkül török kézre került, Ali budai pasa Eger felé vonuló seregei foglalták el.
A török hódoltság alatt falait szétrombolták, de a vár visszafoglalását követően újra megerősítették. A 15. században még jó állapotban volt, amikor a szomszédos várak már mind romokban hevertek. Többször cserélt gazdát, de rommá csak a 18. században vált. A mohácsi csatában az utolsó Hasznosiak elesvén, birtokaik leányágon más nemzetségekre szállottak, részben a királyi fiskus tette rájuk a kezét. 1720-tól kezdődően a Koháry, a Fáy és a Szalay családok, 1848 után az Almássy, Platthy, Zay, Orczy, Gosztonyi családok voltak a földesurak.
A fokozatosan rommá lett vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel. Napjainkra maradványait teljesen beborította a növényzet, csak két magasabb falmaradvány emelkedik a lombok fölé. Ma már csak a palotaépület egyes falrészei és egy négyzetes torony alapjai látszanak.
bővebben itt olvashatsz: Hasznosi vár – Wikipédia
forrás: – Wikipédia
Megjegyzés küldése