Az elnevezés eredetét az Old Farmer’s Almanac szerint az adja, hogy Észak-Amerikában júniusban kezdődik az eperszüret. A különböző holdfázisokat gyakran az évszakokhoz köthető jelenségekről nevezik el – ahogyan például a májusi „Virágzó Hold” is a tavaszi virágzásra utal – írja a Time.
A Western Washington University szerint az „eperhold” kifejezést több észak-amerikai bennszülött törzs is használta.
Más törzsek ugyanakkor a „Forró Holdnak” vagy a „Virágzó Holdnak” nevezték, utalva a tavaszra, míg az „Életadó Hold” vagy „Születés Hold” elnevezések az újjászületést szimbolizálták. Európában korábban a „Rózsa Hold” és a „Mézes Hold” elnevezések is elterjedtek voltak, mivel júniusban kezdődik a méz begyűjtésének időszaka.
Az eperhold fénye június 11-én este vált igazán lenyűgözővé, amikor borostyánsárga árnyalatba öltöztette az eget.
Június 10-ről 11-re virradó éjszaka egy másik látványos égi esemény is lezajlott: feltűnt az Antares, a Skorpió csillagkép legfényesebb csillaga. Ausztráliában, Új-Zélandon és a Csendes-óceán déli térségében élők számára különleges látvány volt, ahogy az eperhold eltakarta az Antarest – ezt az égi jelenséget „okkultációnak” hívják.
A 2016-os eperhold egybeesett a nyári napfordulóval, ami ritka égi együttállás.
Akik már most terveznek a 2026-os eperhold megfigyelésére, azoknak érdemes olyan helyszínt választaniuk, amely keleti irányba zavartalan kilátást nyújt – így az égi jelenség teljes pompájában élvezhető lesz.
Kiemelt kép: 2025. június 11-én ,Fotó: Lukács Krisztián | Facebook
forrás: MTI
Megjegyzés küldése