Monumentális kaptárkövek és látványos szurdok a Bükkalján

A Bükkalja egyik leglátványosabb természeti képződménye, a Cserépváraljától nem messze lévő Kő-völgy legszűkebb szakasza, a hatalmas sziklákkal szegélyezett, vadregényes Felső-szoros. Változatos túránkon a Bükk déli részének e kevéssé ismert szegletét fedezzük fel a Bükk 900 Egyesület által létrehozott Kő-völgy tanösvény útvonalán. 

A hajdani vár által őrzött Cserépváraljáról indulunk a Kő-völgybe, kis kitérővel a Mangó-tető oldalában álló monumentális kaptárkövekhez, a Nagy- és a Kiskúphoz. Utunk legizgalmasabb része a sziklákkal borított Felső-szoros örökké félhomályos, misztikus hangulatú, szűk völgye. 

A Dobi-rét idilli fekvésű tisztása után a Berezd-tető szőlőtáblái közt ereszkedünk vissza, majd a Lator-patak dzsungelszerű völgyén át érünk vissza a faluba.

Cserépváraljáról indulunk, a főúton (Alkotmány út), a Világháborús emlékműtől nem messze álló épületben, ahol a Cserépvár étterem is van, egy szezonálisan nyitvatartó turista információs irodát is találunk. A Munkácsy Mihály utca elágazásában, a kis parkban, a turistaút jelzőtábla mellett állították fel a Kő-völgy tanösvény indító állomását. A közel 20 km hosszú, nyolcas alakú digitális tanösvény Cserépváraljáról induló hurkát járjuk végig. A modern kor szellemének megfelelően a tanösvényhez mobil applikáció is letölthető, mely offline üzemmódban, a telefon GPS-e segítségével működik, de QR kódok is biztosítják a megfelelő információk letöltését. Bővebb infók az indító táblán olvashatók. Az útjelzőtábla pedig a „Törökök nyomában” nevű tematikus útvonalhoz tartozik, melynek egy szakaszát, egész a Dobi-rétig mi is bejárjuk. Plusz még a Mária-út lila jelzései is kísérnek minket ugyancsak a Dobi-rétig, szóval turistajelzésekben nem lesz hiány.

A tanösvény jelzése egy sárga színű stilizált völgy forma, induljunk is el a kis Munkácsy Mihály utcán, a Vár-hegy irányába. Az előbbi jelzéseken kívül még a Piros sáv jelzést is figyelhetjük, mely úgyszintén a Dobi-rétig tart  velünk. Elmegyünk a szocreál stílusú kis Munkás Szent József-templom mellett, majd lassan elhagyjuk a falu utolsó házát is. Beérve az erdőbe, elágazáshoz érünk, balra a keskeny, közepesen meredek ösvényen megyünk tovább a Vár-hegyre. Kissé feljebb, egy kerítés mellett balra vezet fel egy ösvény a Vár-hegy tetején lévő Cserép várának csekély romjaihoz, kilátás nincs a hegytetőről, a romok sem túl izgalmasak, kihagyhatjuk a kitérőt. A kerítéssel körbevett terület rejti a vár köveiből az 1780-as években épült, mára már elpusztult L’Huillier-kastély romjait, jól látható a két fennmaradt épület, a copf stílusú kápolna és a sátortetős, török kori kútház.

A kerítés mentén kiérünk egy betonútra, érdemes egy kitérőt tenni a híres kaptárkövekhez, ebben az esetben jobbra forduljunk, ha kihagyjuk a sziklaképződményeket, menjünk tovább egyenesen, a kerítés mellett, amíg kibukkanunk egy keresztező, széles földútra, melyen balra kanyarodva folyatjuk túránkat. A látványos kaptárkövekhez a Piros ∆ jelzések kalauzolnak, a bekötőútról egy tisztás mellett, balra térünk le egy hatalmas dagonya melletti, elhagyatottnak tűnő esőbeállónál. A Mangó-tető déli oldalában álló Nagykúphoz érünk először, a meredek lejtőn lépcsősoron érünk le a sűrűből hirtelen kibukkanó, termetes sziklaképződményhez. A Bükkalján tömegesen előforduló kaptárkövek olyan, általában kúp alakú sziklatornyok, melybe ismeretlen eredetű fülkéket vájtak a régmúlt időkben. Az egyik leglátványosabb, legjellemzőbb az Ördögtoronyként is ismert Nagykúp, a 16 méter magas riolittufakúp oldalán 25 darab fülkét számolhatunk meg. Pár méterrel odébb látható a filigrán Kiskúp öt fülkéjével. A kaptárkövek 2016 óta büszkén viselik a Hungarikum címet is.

bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: » KirándulásTippek