A községtől északra halad el a szarmaták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő Csörsz árok nyomvonala.
Régóta lakott település, keletkezése 1234-re tehető a dokumentumok szerint, ahol a Peel néven említik először.
Kezdetben királyi várbirtok, a hevesi vár tartozéka volt, melyet II. András király 1234-ben az Aba nemzetséghez tartozó Demeter királyi főétekfogónak és később dorogi főispánnak adományozott.
Pély lakói valószínűleg besenyők voltak, de a település a tatárjárás idején lakóival együtt elpusztult.
fotó: google.hu
A 14. században a Nekcsey család birtoka lett, Zsigmond király azonban hűtlenségük miatt elvette tőlük, és 1403-ban Kompolthi István ítélőmesternek adományozta.
1403 után sűrűn váltották egymást a birtokosok:
- Az 1546. évi adóösszeíráskor Losonczy Istvánt írták össze mint Pély birtokosát.
- 1552-ben Wesselényi Pál és Deák János birtoka volt.
- 1693-ban Glöcksberg ezredes és a Repeczky család volt itt birtokos.
- 1741-ben pedig a Nyáry család volt a település legnagyobb birtokosa.
A 19. század elején több birtokosé volt: így az Orczy, gróf Szapáry, gróf Esterházy, Bernáth, Radics, Dobóczky, Farkas és Freizeizn családok voltak a település birtokosai.
A falu többször elnéptelenedett, kétszer a török pusztította el, 1869-ben tűzvész, majd 1888-ban árvíz áldozata lett.
A község a Tisza árterülete volt, évente kétszer öntötte el a víz. Ez az állapot a folyó szabályozásával és az ehhez kapcsolódó belvízelvezető csatornák kiépítésével megszűnt. Az eltűnt mocsárvilág helyét szikesek foglalták el. Az 1946-ban megkezdett folyószabályozás emlékei még megtalálhatóak itt.
1862-ben épült meg a Sajfoki zsilip (eredeti emléktáblája ma is látható) 1878-ban helyezték üzembe a Sajfoki belvízátemelő szivattyútelepet angol gőz szivattyúval, amit 1879-ben már magyar gyártmányú gépekkel egészítettek ki. Ez volt hazánk első belvízátemelő szivattyútelepe – ma is működőképes. Értékes vízügyi és műszaki emlék. Az 1970-es évtizedben kiépült a közműrendszer.
Fekvése
A közel 1400 lakosú település a vármegye déli csücskében fekszik, Budapesttől mintegy 130 kilométerre keletre, a Tiszától 7 kilométerre nyugatra, a folyó jobb parti oldalán. Területi elhelyezkedésére jellemző, hogy az M3-as autópálya 30 perc alatt, a Mátra 40 perc alatt elérhető, a Tisza-tó pedig mindössze 20 kilométerre (földúton 10 kilométerre) van tőle.
A közvetlen szomszédos települések: észak felől Hevesvezekény, északkelet felől Tarnaszentmiklós, kelet felől Kisköre, délkelet felől Tiszabura, dél felől Tiszaroff és Tiszasüly, délnyugat felől Jászkisér, nyugat felől Jászivány, északnyugat felől pedig Heves. A fentiek közül a Tisza- és Jász- előtagú települések mind Jász-Nagykun-Szolnok vármegyéhez tartoznak, Tiszabura és Tiszaroff ezen belül is a Tisza túlsó, bal parti oldalán helyezkedik el.
Külterületeinek jelentős része – a falu központjától északra eső területek szinte teljes egésze – a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzethez tartozó, természetvédelmi oltalom alatt álló terület.
Nevezetességei
Pély természetes növényzete sajátos, elsősorban fűfélékből áll (sziki sóvirág, kákacsomó). Az 1200 hektáros pélyi szikest 1978-ban nyilvánították védetté. Ezen a területen egykor mocsár volt.
A szikes, amely ma természetvédelmi terület a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzet egyik legértékesebb része. Jellegében, növény- és állatvilágában a Hortobágyhoz hasonlít. A „füvek birodalmát” mesterségesen telepített erdőfoltok tarkítják, arculata évszakonként változik, tavasszal szürkés-zöldre, majd vörösre és később sárgára. Fehér foltjaival tarkítja a környéket a párolgó víz által felszínre kerülő só is.
fotó: bnpi.hu
Madárvilága változatos, számos faj fészkel itt a kékvércsétől az ugartyúkig, a bíbictől a pacsirtáig. A téli pélyi szikes állatvilága is gazdag, fácánok, őzek, nagy testű ragadozó madarak teszik színesebbé a fehér hótakarót. A terület szabadon látogatható.
A falu másik nagy kiterjedésű természetvédelmi területe a Tisza árterén található Pélyi Madárrezervátum, a Közép-Tiszai Tájvédelmi Körzet kiemelt területe. A tájvédelmi körzet egyes területei csak engedéllyel látogathatók, de a Tisza töltésén sétálva is szép látványban lehet részünk. A Tisza hullámterében még a régi vízivilágra jellemző élet van, ártéri fűz-nyár ligeterdők vadszőlő indákkal, nedves rétek, mocsárrétek, holtágak. A főleg madárvonulás idején látható ritka fajok, feketególyák, szürkegémek, kócsagok, kanalasgémek, télen egy-egy rétisas, maradandó élményt nyújtanak.
Pély építészeti értékei
- A Szent Demeter nevét viselő római katolikus templom 1764-ben épült. Többször felújították, átalakították. Mai formáját 1912–13-ban nyerte el, amikor a régi szentélyt mint mellékhajót felhasználva új templomot építettek. Így jött létre a szabadon álló, oldaltornyos, kereszthajós (ritka építészeti forma) barokk részeket is tartalmazó templom.
- A 19. században készült a Nepomuki Szent János-szobor, jelenleg a falu egyetlen műemléke.
A község múltja és jelene a Tiszához kötődik. A folyamszabályozás előtti széles ártérben magaslatokra (hátakra) települt. Az egykori falurészek településszerkezete és elhelyezkedése ma is ezt tükrözi. A régi korokat idéző építészet mellett azonban megtalálhatók a településen a kortárs művészek alkotásai is. A falut pártoló művészek jóvoltából több köztéri szobor, alkotás teszi teljessé a faluképet.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: – Wikipédia
Megjegyzés küldése