Hazánkban számos gyönyörű barlang található. A föld alatti világ csodái sokakat vonzanak. A magyarországi barlangokban a túrázók, a kalandorok és a gyógyulni vágyók is megtalálják, amit keresnek.
Aggteleki-cseppkőbarlang
A Föld mélyétől a csillagokig című barlangtúra résztvevői az aggteleki Baradla-barlangban (Fotó: MTI/ Komka Péter)
A Sajó folyótól északra emelkedik az Észak-borsodi-hegyvidék, melynek északi fele az Aggteleki-karszt. A hegység mélyében több nagy barlangrendszer húzódik, melyek közül a legnagyobb az Aggteleki-cseppkőbarlang, vagy más néven a Baradla. Természetes bejárata Aggtelek község mellett, egy meredek sziklafalban található.
Az Aggteleki-cseppkőbarlangban a tárgyi leletek, szerszámok bizonysága szerint
már hétezer évvel ezelőtt is laktak emberek.
A későbbiekben temetkezési helyül szolgált, s mindvégig védelmet nyújtott az ott lakók számára. A háromezer évvel ezelőtti emberek egykori tűzrakásainak és fáklyáinak kormát a feketére színeződött cseppkövek őrizték meg az utókornak. Az ásatások eredményei, tárgyi emlékei a múzeumokban tekinthetők meg.
A barlangról a legrégebbi írásos tudósítás 1742-ből származik. A környék és a barlang szenvedélyes kutatója Vass Imre volt, aki 1825-ben kihasználva a nagy szárazságot, a nehezen járható és korábban vízzel borított barlangszakaszokon is átjutott. Rátalált a barlang Jósvafőig terjedő szakaszára. Felfedezéséről pár évre rá értékes térképmelléklettel ellátott mű jelent meg. Jelenleg a Baradla-barlang feltárt és feltérképezett szakasza 25 kilométer hosszú, melyből hét kilométer a Szlovák Köztársaság területén Domnica néven ismert.
(Fotó: MTI/Komka Péter)
Baradlának jelenleg három bejárata van, Aggtelek, Jósvafő és a Vörös-tó irányából is megközelíthető. A bejáratoknál pár kilométeres szakaszon kiépített, betonozott úton, megvilágításban gyönyörködhetünk a barlang szépségeiben.
Létezik hosszú túra is, amikor vezetővel a barlang teljes hossza, illetve a barlangba torkolló lenyűgöző szépségű Retek-ág is bejárható. E túrákra csak felkészült, kalandvágyók jelentkezzenek,
hiszen gyakran térdig erő hideg vízben lehet csak előre haladni.
A falakon fehér, vörös, narancs- és citromsárga színekben pompázó csillogó cseppkövek, cseppkőoszlopok sorakoznak. A legérdekesebb cseppkőképződményeket a barlang kutatói és látogatói el is nevezték. A Teknősbéka, a Sas, a Robinson szigete, a Tigris, a Télapó, mint fantasztikus alakú cseppkő.
A világ egyik legnagyobb cseppkőképződménye a 25 méter magas Csillagvizsgáló, de Baradla egyéb méretei is lenyűgözőek. Legtágasabb csarnoka a jósvafői bejárat közelében lévő
Óriások terme, mely 200 méter hosszúságával és 60 méter magasságával méltán vívta ki a nevét.
Másik ismert terem az aggteleki bejárat közelében a Hangverseny-terem, melynek akusztikáját kihasználva előadásokat tartanak itt, sőt esküvőket is. A festőiesen kivilágított színpad előtt több sorban lerakott széksor várja a közönséget.
Miskolctapolcai barlangfürdő
(Fotó: Wikipedia.org)
A miskolctapolcai barlangfürdő kicsit kilóg a sorból, hiszen ez nem általános értelemben vett barlang, hanem elsősorban gyógyfürdő. A természetes meleg források fölé emelkedő Tavas-barlang garantáltan ámulatba ejti a látogatókat.
A fürdőben több százezer éves természet alkotta barlangjáratokban élvezhetjük a strandolást. Meleg vizű, 30 Celsius-fokos gyógyvíz tör fel a mélyből,
amelyben a tapolcai legendás fehér kígyó lubickol a helyiek hagyományai szerint.
A barlang klímája is gyógyhatású. A fürdőhely számtalan különlegességeinek egyike, hogy a meleg vizű karsztforrás alacsony sótartalmú, így korlátlan ideig lehet benne fürdőzni.
Sodródhatunk a vadvízben, hallgathatjuk a Csillagterem sejtelmes visszhangját. A fürdő nagy része zárt, ezért egész évben élvezhetjük előnyeit, nyáron pedig a parkosított külső teret is a medencékkel.
Abaligeti-barlang
Túraútvonal az Abaligeti-barlangban (Fotó: MTI/Sóki Tamás)
A Mecsek egyik legismertebb és legnépszerűbb természeti látnivalója az Abaligeti-barlang. A víz eróziós tevékenysége által alakított formavilága következtében régebben a világ száz természeti csodája közé sorolták.
A barlang átlagosan 12 Celsius-fokos hőmérsékletű,
klímája a légúti, allergiás és asztmatikus betegségekben szenvedőknek hoz enyhülést.
A barlang vezetéssel látogatható, melyek óránként indulnak.
Tapolcai-tavasbarlang
(Fotó: Wikipedia.org)
A Tapolcai-barlangrendszer fokozottan védett, három barlang, a Tapolcai-tavasbarlang, a Kórház-barlang és a Berger Károly-barlang összekötésével jött létre. A Tapolcai-medence leghosszabb és az ország negyedik leghosszabb barlangja.
A Tapolcai-tavasbarlangot 1903-ban fedezték fel, majd rövidesen kiderült, hogy egy egész barlangrendszer húzódik Tapolca városa alatt. Tíz évvel később nemcsak a kutatók és barlangászok, hanem bárki megcsodálhatta a föld alatti karsztképződményeket.
Magyarországon ez volt az első barlang, melyet villanyvilágítással láttak el,
és egyben turisztikai célokra is használtak.
Hossza 3280 méter és a bejárattól számított maximum mélysége 16 méter. Az egész járatot a víz alakította ki, és ma már hangulatos csónakozással csodálhatjuk meg a tavat. Ez a különleges hely egy világrekordot is fenntart, hiszen sehol máshol nem található ilyen nagy, csónakkal bejárható barlangrendszer.
Jósvafői Béke-barlang
(Fotó: MTI/Horling Róbert)
A jósvafői Béke-barlang Magyarország második legnagyobb barlangja, emellett hazánk és nem mellékesen a világ első gyógybarlangja. A barlang teljes hosszában patak folyik.
Felmért járatrendszerének hossza 8743 méter; a járatok átlagos magassága tíz–tizenkét méter, átlagos szélessége négy–öt méter, ebből terápiás célra (két teremre osztva) mintegy 340 négyzetméternyi barlangrészt használnak.
Már a barlang feltárása (1952) közben feltűnt, hogy
a napokon át a mellig érő tíz Celsius-fokos vízben dolgozó kutatók nem betegednek meg.
Sőt, néhány alkalommal azt is megfigyelték, hogy a lázas, láthatóan beteg dolgozók mindig „gyógyultan” jöttek ki.
A Debreceni Orvostudományi Egyetem Gyógyszertani Intézetének kutatói aztán 1953-ban a barlang levegőjéből mintegy 72 fajta (részben addig ismeretlen fajhoz tartozó) penészgombát találtak, melyek némelyike igen nagy hatású antibiotikumot termel. Későbbi kutatások megállapították, hogy a barlangból nyert kondenzvízben magas az oldott kalciumtartalom, mely a nyálkahártyákkal érintkezve görcsoldó, gyulladáscsökkentő, nyákoldó hatású.
Mindezek alapján bebizonyosodott, hogy
a Béke-barlang levegőjének nagyon magas pára- és sótartalma, abszolút pormentessége,
valamint penészgomba spórái által termelt antibiotikumok együttes hatása az asztmában és bronchitiszes jellegű betegségekben szenvedők gyógyítására alkalmas.
A Budai-hegység barlangjai
(Fotó: MTI/Kollányi Péter)
Budapestet méltán nevezik a barlangok fővárosának. A világon egyedülálló, hogy fővárosunk alatt mintegy 60 kilométernyi barlang szövevényes rendszerei húzódnak. Itt található hazánk leghosszabb barlangja is, a több mint 32 kilométer hosszú Pál-völgyi-barlangrendszer. Budapesten négy turisztikailag látogatható barlang várja az érdeklődőket és a hűsölni vágyókat, többek között a II. kerületi Szemlő-hegyi-barlang. A mintegy 300 méteres túraútvonalon a látogatók a barlang legszebb, legjellegzetesebb részeit járják végig kényelmes betonjárdákon és -lépcsőkön, a barlangjáratok arculatát és képződményeit jól érvényesítő villanyvilágítás mellett.
A barlang klímája rendkívül alkalmas légzőszervi betegségek, főleg bronchitises (hörghurutos) és asztmás megbetegedések gyógyítására. A gyógyítás lényegében azon alapszik, hogy a barlangban rendkívül magas a relatív nedvességtartalom és igen tiszta, pormentes a levegő. Tisztasága a magaslati üdülőhelyek levegőjének a tisztaságával vetekszik. A relatív páratartalom közel 100 százalék, ami igen előnyös, a levegő portartalma pedig töredéke a külszíninek.
A túra alatt egy rövid ideig azt is megtapasztalhatjuk, hogy milyen a teljes „barlangi” sötét,
hisz ilyenkor lekapcsolják a világítást. A terület fokozottan védett, és Budapest egyik legjelentősebb természeti kincsét képzi.
Megjegyzés küldése