Úri vadászatok helyszíne és az 1552-es egri ostrom idején Ahmed török nagyvezér csapatainak táborhelye is volt a mai Érsekkert területe, ismerjük hát meg a történetét.
Az egri Érsekkert, teljesen pontosan a Szmrecsányi Lajos Érsekkert a város legnagyobb, s hazánk legszebb parkjainak egyike.
A 15-16. századi leírások Eger ezen részét erdős területként említik, amelyen a Vadkert, azaz a vadaskert terült el. Ennek területe a mai Érsekkertnél jóval nagyobb volt: magában foglalta a mai strandfürdő és a jelenlegi Érsekkert, valamint és a mai Csákó városrész területét, amely egészen a mostani vasútállomásig húzódott.
Az 1730-as évek elején elkezdődött díszkerti kialakításának munkálatai, majd 1750. körül Barkóczy Ferenc püspök telepíttetett oda fákat a felsőtárkányi nyaralókastélyának parkjában nevelt facsemetékből, s alakíttatta ki a park négyfelé osztott szerkezetét, feltehetően az Érseki Palota kertjeit is tervező Házael Hugó szervita barát tervei alapján.
Kert jelleget Eszterházy Károly püspöksége alatt öltött a terület, aki 1768-69. között a területet fallal vetette körül. A kapuk 1919-ben nyíltak meg a város lakossága előtt – ezen kapuk közül kettő még máig látható a park északi és nyugati oldalán, igazi kovácsoltvas remekművek, Fazola Henrik nevéhez köthető.
A 18. századi kőkapu korábban a jezsuiták szőlőjében állt a Hajdúhegyen. A kőkaputól néhány méterre egy kis mesterséges tó fölé helyezték át azt a barokk kőhidat, amely az egykori gyümölcsöskertből a malomárkán keresztül a püspöki kertbe biztosította az átjárást. Két kőpadjával és díszes faragásaival, arányaival ma is szemet gyönyörködtető alkotás.
Az Érsekkert 1994 májusától helyi jelentőségű védett természetvédelmi terület, számos természeti értékkel
forrás: eger.hu
Megjegyzés küldése