A Tisza-tó Magyarország második legnagyobb állóvize, mesterséges tavaink közül pedig a legnagyobb: 127 km2-en terül el. Hossza, ha a Tisza folyásának irányát nézzük 27 km, átlagosan 1,3 m mély, a legmélyebb pontja pedig 17 méteres.
A Tisza-tó hazánk természetes és mesterséges tavai között a második legnagyobbFotó: Pálvölgyi Krisztina
Az ember létrehozta, a természet benépesítette
A Tisza szabályozása után szükségessé vált egy árvízvédelmi tározó építése Kiskörénél, ami 1967-re valósult meg. Ekkor még marketingszempontokra fittyet hányva a tavat egyszerűen Kiskörei-víztározónak nevezték, a jobban csengő Tisza-tó nevet csak 1978-ban kapta az állóvíz. Vadregényességét annak köszönheti, hogy a visszaduzzasztott folyóvíz elöntötte a régebbi medreket, holtágakat, mélyebb részeket, így változatos tájkép alakult ki öblökkel, nádasokkal, szigetekkel, ahol megtelepedtek a madarak, halak, vízinövények. Ma a Tisza-tó nemcsak árvízvédelmi és vízgazdálkodási funkciót tölt be, de fontos ökológiai szerepe is van, és persze, a turizmusa is jelentős.
Csónakos túra a Tisza-tavonFotó: Pálvölgyi Krisztina
Tanösvény a vízen
A Tisza-tavi Vízi Sétányra már a bejutni is egy élmény, ugyanis kishajókkal lehet megközelíteni a bejáratát. Ezek a Fűzfa kikötőből indulnak Poroszlóról hivatalosan 20 percenként, de a mi tapasztalatunk alapján inkább igény szerint. Bár maga a cölöpökre épített pallósétány mindössze másfél kilométeres, a rövidkének tűnő út alatt alaposan megismerhetjük a Tisza-tó élővilágát, és számoljunk a bámészkodással, fotózással töltött idővel is. Játékok, interaktív táblák segítik az elmélyülést, de megfigyelőházikót is építettek, ahonnan a tónál ritkának számító küszvágó cséreket is meg lehet figyelni.
Gyönyörű környezetben kanyarog a vízi sétány pallósoraFotó: Pálvölgyi Krisztina / MTSZ
Ha szeretnéd még jobban megismerni a tanösvényt, kattints ide!
Itt található Európa legnagyobb édesvízi akváriumrendszere
Nevezetesen a Tisza-tavi Ökocentrumban, ami jó pár órás kikapcsolódást kínál, és főleg gyerekekkel lesz izgalmas. A fő attrakció a 735 ezer literes édesvízi akváriumrendszer, amelyben Magyarország őshonos halfajtái élnek, többek között hatalmas vizák. Megnézhetjük a vidrák látványetetését, átsétálhatunk a víz alatti üvegalagúton, körbenézhetünk az épület kilátójából. Kint is érdemes tenni egy sétát: van állatsimogató, sövénylabirintus és vízi játszótér is.
Az egyik legizgalmasabb látványosság a hatalmas édesvízi akváriumFotó: Pálvölgyi Krisztina / MTSZ
Európában alig van, a Tisza-tavon bőséggel találunk belőle, mi az?
Nem más, mint a sulyom, az ehető vízinövény, ami alapvetően védett, azonban a Tisza-tavon olyan mennyiségben van jelen, hogy még irtani is kell. Ez a lágyszárú az iszapban gyökerezik, akár 3 méteresre is megnőhet, vízfelszínen fekvő levelei rombuszalakúak, fogazott szélűek.
Sulyommező a Tisza-tavonFotó: Pálvölgyi Krisztina
Miután kifejlődött a levélrózsa, úszó hínárrá válik (ilyenkor már nem kötődik annyira a talajhoz). Július-augusztusban kis, fehér szirmú virágokat növeszt. Jellegzetes, tüskés termése szeptemberre érik be.
Régen lisztet csináltak belőle ínség idején, vagy megfőzték, megsütötték.
Mivel védett, még a Tisza-tóról sem gyűjtheted be csak úgy, viszont ha kíváncsi vagy az ízére, például sulyomcsokit biztosan találsz a környéken.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: Turista Magazin
Megjegyzés küldése