A türkiz tengerszem mágnesként vonzza a turistákat, de vigyázat, amilyen lenyűgöző olyannyira veszélyes is.
Rudabánya, a kevesebb mint 3000 lelket számláló település egykor virágzó bányaváros volt, ennek köszönhető hazánk legmélyebb és talán legveszélyesebb tava.
Rudabánya nevét az 1965-ben megtalált, tíz millió éves ősmajom lelete is ismertté tette. No, de kanyarodjunk vissza a bányászathoz, hiszen a területen már az őskorban is fejtettek vasércet a kelták. A 14. században elsősorban aranyat, ezüstöt és rezet bányásztak a településen, amelynek szláv eredetű neve szintén a vasércre utal: a ruda szó ércet, vasércet, illetve vasas vörös földet jelent.
A nagyipari vaskitermelés a 19. század végén kezdődött el, és 1945 után érte el a tetőpontját. A kimerülő telepek miatt ugyanis ráfizetésessé és gazdaságtalanná vált vasércbányászat, melyet 1985-ben végleg be is szüntettek.
fotó: Neszveda György Facebook
AZ ELHAGYOTT TÁRNÁKAT ÉS KÜLSZÍNI FEJTÉSEKET PEDIG SZÉPEN LASSAN VISSZAHÓDÍTOTTA A TERMÉSZET.
A Rudabányai-tó a volt külszíni vasércbánya utolsó munkahelyén, a Vilmos és az Andrássy II. bányarész találkozásánál keletkezett, eleinte egy nagyobb és egy kisebb állóvíz jött létre, majd a vízszint emelkedésével a két tó egyesült, és elérte mai, nagyjából állandósult kiterjedését.
Hossza mintegy 300, átlagos szélessége körülbelül 80 méter. A felszíntől számítva 60 méteres mélységben lehet elérni a mederaljzat legmélyebb pontját, ahol már 7 atmoszféra a vízoszlop abszolút nyomása.
A szinte alig létező, rendkívül gyenge vertikális áramlás miatt a Rudabányai-tó víztömege erősen keresztrétegzett, a tó víztömegében több, egymástól éles határral elválasztódó hőváltó réteghatár található.
bővebben a forrás eredeti helyén olvashatsz: https://csodalatosmagyarorszag.hu/
Megjegyzés küldése