
A szőlőbirtokot 2009-ben hozták létre, a kivágásra ítélt régi érseki szőlőskert megmentésével és felújításával. A borászat telepítésénél 2014-ben egy, a többi bemutatott példától eltérő épülettelepítési koncepciót követtek: több, kisebb épületet emeltek, ezekben helyezték el a különféle funkciókat. Így külön „kunyhót” kapott a borterasz, az egyes vendégszobák, az üzemi egységek, így a szőlőbirtok úgy néz ki, mintha mindig is ott állt volna. Ráadásul az épületek újrahasznosított anyagokból készültek: a helyi tufakő bányászatából visszamaradt zúzalékból, valamint a környékbeli bontásokból visszamaradt faanyagból. A Gereben Marián Építésziroda által tervezett együttes több díjat is nyert.



A Kárpát-medence jelentős részét meghatározzák a borhoz, borászathoz köthető építészeti elemek. A római kortól kezdve szinte minden társadalmi réteg foglalkozott borászattal, így az emlékek széles spektrumát megtalálhatjuk, a népi pincéktől kezdve egészen a kastélyszerű borászatokig. Korát tekintve is nagyon széles a borhoz köthető épületek skálája: a svábok parasztbarokk présházaitól a high-tech építészetig tart. A sorozat első részében a pincefalvakat mutattuk be, a második részben a nemesség és a nagypolgárság borászathoz kötödő építkezései következtek, majd a borkápolnák. A mai utolsó epizódban a kortárs borépítészetet mutatjuk be.
Napjainkra alaposan megváltozott mind a borkészítés technológiája, mind a borfogyasztás kultúrája. Bár a korábbi évszázadokban is kialakultak már nagy szőlőbirtokok, egy mai borászat tulajdonképpen nagyüzemnek is tekinthető, palackozóval, a szállításhoz, rakodáshoz szükséges udvarral. Emellett ma már egy borászat elengedhetetlen része a „borbár”, a hegyi gasztronómiai hagyományokon alapuló étterem és a persze a különleges, építészetileg is nagy dobást jelentő építészeti környezet.
Kreinbacher birtok, Somlóvásárhely

A 2002-ben alapított szőlőbirtokon nem csak bort, hanem a Somlón elsőként pezsgőt is készítenek. 2014-ben készült el a címlapképen is szereplő új borászat Ekler Dezső tervei szerint, ami tulajdonképpen két felnagyított présházból és az azzal szemben elhelyezkedő, földbe süllyesztett étteremből áll. A fényképek annyiban kissé csalókák, hogy a helyszínen a létesítmény nem feltűnő, már a hegy lábának szélén fekszik, így nem borítja fel a megszokott, tanúhegyes-kápolnás látképet. A présházak alatt (amik valójában rendezvénytermek) húzódik a pincerendszer.
Béres szőlőbirtok, Erdőbénye

A neves gyógyszerészdinasztia hegyaljai borászata egy hagyományosabb, tartózkodóbb formavilágot képvisel. Az építészeti koncepció időtállóságát (és persze a jó karban tartás fontosságát) bizonyítja, hogy a 2002-ben befejezett együttes ma is frissnek, korszerűnek hat, nincsenek kínosan avuló, gyorsan divatjamúlttá vált anyagok, megoldások. A borkostóknak helyet adó fedett-nyitott tér is hasonló időtálló igényességgel készült:

Csopak, Szent Donát-borház

Az előzőektől markánsan eltérő, hagyományőrző építészeti irányzatot képviseli a Mérmű Építész Studió, akiknek főleg a Balaton-felvidéken találhatók épületeik. A studió hivatása szerint a hagyományos építészet korszerű átiratában alkot, mindig az adott tájegységhez illeszkedő módon, helyi anyagokból. Így a Balaton-felvidéki, vagy villányi munkáiknál főként a magyar parasztbarokk helyi változataiban alkotnak. Az épületeik gyakran nádtetősek, szívesen alkalmazzák a helyi bazaltot, vagy vörös homokkövet.

Laposa-borászat, Badacsonytomaj

A nagyhírű borászat új együttese 2010-ben épült Kis Péter és Molnár Bea tervei szerint. A hosszan elnyúló telek alsó része még a városközponthoz közel, a híres Római út mellett található, míg a felső rész már jócskán felfut a Badacsonyra. A telepítésnél ezt a szempontot is figyelembe vették, a présház-formájú épületek az alsó részen csoportosulnak. A házak csak üzemi egységeket rejtenek, a borkostoló-étterem a közelben kapott helyet. Itt történik a préselés, az erjesztés, a palackozás és természetesen új pincerendszer is épült, sőt az adminisztráció is itt kapott helyet.
Pannonhalmi Apátsági Borászat

Ha a mai borászatok üzemi épületnek (is) tekinthetők, akkor ez fokozottan igaz a pannonhalmi borászatra. Az apátsági birtokok hagyományosan a legnagyobbak közé tartoztak és ez így van az újjáéledő pannonhalmi szőlőbirtok esetében is. Így a tervező Czigány Tamásnak és munkatársainak tulajdonképpen egy nagyüzemet kellett a hegyoldalban elrejtenie. A borkostolás itt is máshol zajlik, a borászat egy adminisztrációs épületből, a régi pince elé épített új bejáratból és egy kiszolgálóudvarból áll, ahol folyamatos a jövés-menés, a szállítás, rakodják a palackokat, indítják útjára a kész árut. Az építészeti feladat sikerült, a Milleniumi kápolna és a levendulás között elhelyezkedő borászat valóban beleillik a rendkívül érzékeny táji környezetbe.
Sasuka-borászat, Rátka, Tokaj-hegyalja

Időrendben is legújabb és kialakítását tekintve is leginkább formabontó válogatásunk utolsó tagja, a Sasuka borászat a Mád és Rátka fölötti Padi-hegy tetején. A különleges épületeiről és épületszerkezeteiről ismert debreceni Bord Studió tervezte együttes két, 36 méter átmérőjű lencséből (vagy tálból) áll, amiknek alsó része rejti a pincét, a felső része a teraszt és a vendéglátóegységeket. Az épület szerkezetét tekintve is különleges, úgynevezett kétszer görbült betonfelület alkotja a tálakat.


Ezzel a futurisztikus borászattal zárjuk borépítészetet bemutató sorozatunkat, ami a pincefalvaktól kezdve a nemesség borászati építkezésein és a borkápolnákon át a kortárs borászatokig mutatta meg hazánk szőlőbirtokainak, szőlőskertjeinek építészetét. Jó szüretet, borozást és kirándulást kívánunk!
Forrás: Architextúra blog
Megjegyzés küldése