A templomot a Mátraházáról Kékestető felé tartó országút mellett találjuk, mindössze pár lépésre a kereszteződéstől. Alig lehet észrevenni a fák sűrűjében, a lépcsőkre is ráférne egy felújítás, ám a Magyarok Nagyasszonya ferences temploma és környéke mégiscsak egy kis csoda.
A templom durván faragott fekete mátrai cserkőből épült 1942-ben Galdóczky Dezső tervei alapján, kapuját Szent Ferenc életének 16 fából faragott jelenete díszíti, Hegedűs István gyöngyösi szobrász munkája.
A bejárat fölött gyöngyössolymosi kőből készült nagy kereszt jel áll. A kaputól balra, a homlokzat szerves folytatásaként kis méretű nyitott harangtorony látható, benne haranggal. A bejárat mellett Soós János, Ányos atya emléktáblája függ, aki Mátraháza plébánosa volt 1996-2005 között. Az 1919-bern született Ányos atya hozta létre a templom mellett a Szűz Mária Hét örömének útját, ő alapította a Naphimnusz parkot és az Alverna kápolnát.
Felállította a hosszúperesztegi szőlőhegy részére készült kereszt másolatát 1998-ban. Ez a templom előtt áll, tövében nyugszik Ányos ferences atya. Nevéhez fűződik a templom melletti vendégház létrehozása. Munkásságának részeként kapott padfűtést a templom és új elektromos orgonát szereltek be.
Mielőtt elindulnánk a Naphimnusz parkban, érdemes megnézni a templom jobb oldalán a Mária házat, 1999-ben készült el egy népies faragású Mária ház bibliai jelenetet ábrázoló kerámia szobrokkal.
A templom melletti Naphimnusz parkban Assisi Szent Ferenc himnuszának tíz versszaka olvasható – Assisi Szent Ferenc legismertebb műve „A Naptestvér éneke” 1225-ben született – , felettük Várkonyi Maréza, mátrafüredi keramikus gyönyörű, színezett kerámia domborművei láthatók.
A parkot 2001-ben a ferences rend készítette, a parkba Fenyvesi László, mátrafüredi fafaragó díszes kapuján lépünk be. A séta közben érdemes leülni a padokon és kicsit elmélkedni, lelkünket pihentetni, élvezni a természetet. A parkban a 8. állomás után egy vízmosta szakadékban érdekes kis barlangszerű kápolnát is találunk, melyet Tengely Sándor tervezett. A Szent sebek kápolnája megjeleníti azt az ajándékot, amit Krisztus urunk adott Szent Ferencnek. Ez a kettős ajándék a Mátra oldalában a Magyar alvernává, ferences emlékhellyé avatja ezt a helyet.
A kápolna 2003-ban készült, benne Várkonyi Maréza szoborkompozíciója kapott helyet. Érdekes a kápolna neve, az itáliai La Verna magyar mása, onnan származó köveket építettek be, és egy kis üveg föld is helyet kapott a Szentföldről. Így lett a hegyoldal neve magyar Alverna.
A templom bal oldalán találjuk a Szűr Mária Hét Örömének útját, ezeket a tűzzománc képeket Hertay Mária készítette. A tűzzománc képek végén a Vörösmarty és Petőfi pihenőhely áll, érdemes itt is kicsit elidőzni, a szép faragvány Fenyvesi László munkája. Petőfi A hegyek közt című versének sorai díszítik a faragványt. Szemközt vele a XX. század emberáldozatainak emlékoszlopa áll.
Végül a templom mellett találjuk a Magyar Alverna Házat, ahol 30-35 fő részére tudnak szállást biztosítani. A házban ebédlő és konyha áll a vendégek rendelkezésére, Nagyobb társaságoknak, gyerekcsoportok számára ideális kiindulópont a Mátra szépségeinek felfedezéséhez.
„Ott alant, alant, a mélyben,A kék messzeség ködében,Ott a város… csak ugy rémlik,Mint a múlt, amelyet féligÁtadott immár a lélekA felejtés éjjelének.Kinn vagyok a természetben,Fönn magasra nőtt hegyekben;Magas e hely, itt pihen megKoronként a vándor felleg,S ha itt volnék éjjelenként,Csillagokkal beszélgetnék.……Fáktól vagyok körülvéve,S mint édes fia fejéreÁldó keze az atyának,Ugy hajolnak rám az ágak.Istenem, de boldog vagyok!Majd, hogy sírva nem fakadok.”Petőfi Sándor A hegyek között (részlet)
szöveg: Kápolnai Nagy Ágnes
Megjegyzés küldése