Tulajdonképpen minden a természetnek köszönhető. A feltörő meleg vizű forrásoknak. Az így kialakult tavacskáknak, amelyek mosodákból fürdőkké alakultak, majd később uszodákká. Az elsőt, 1856-ban nyitották meg. Az egri úszósikerek bölcsője, országos viszonylatban is az elsők közé tartozott.
Míg a többi vidéki városban és Budapesten a folyók jelentették a lehetőséget, addig ennek különös előnye volt, hogy a meleg vize miatt kora tavasztól késő őszig használhatták. A diáksereg, ami Eszterházy Károly egri érseknek köszönhetően mindig is benépesítette a várost, szinte egymástól tanult úszni. A XIX. század végén azonban már foglalkoztak rendszeres úszásoktatással. Hamarosan előkerült a labda is, hiszen korabeli feljegyzések szólnak arról, hogy 1910-ben alakult az első vízilabda klub, habár 1912-ben rendeztek először Vízilabda mérkőzést Egerben. Sőt 1920-ban, már két sportegyesület az Egri Torna Egylet, valamint a MOVE Eger SE / MESE / közötti rivalizálás népszerűsítette az úszó és vízilabda sportot a városban. Akkor és még sokáig, a két sportág elválaszthatatlan volt egymástól. A feljegyzések szerint ekkor kezdődött Egerben a komoly vízilabda élet.
Molnár László, Szesztay István, Szigritz Géza, Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István, Horváth Ferenc. Az első egri vízilabda győzelmek letéteményesei, akik 1924-ben megnyerték a három évvel korábban kezdődő vidék bajnokságot.
Bárány István 1926-ban a budapesti Európa Bajnokságon, majd öt évvel később Párizsban is aranyérmes lett 100 méter gyorsúszásban, s az amszterdami olimpián is csak a Tarzan filmek világhírű szereplője, Johnny Weismüller tudta megelőzni. A ragyogó sikerek titka: Bárány Gézának az Egri Részvénytársaság igazgatójának kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján 1925-ben közadakozásból, valamint állami forrásból megépült az ország első ötvenméteres uszodája.
Innentől kezdődően nem múlt el úgy világverseny, hogy egri, vagy Egerben nevelkedett úszó és vízilabdázó ne ért volna el e két sportág aranyfejeztében szereplő eredményt. A szintén világhírű egri Sportmúzeum őrzi az emlékeket, s a város méltán büszke Bárány, Bitskey, Svéda, Pók, Baranyai, Ringelhann, Koncz, Szabó, Brinza, Ambrus, Hevesi, Katona, Pócsik, Utassy, Bodnár András, Rüll, Bolya, Tóth János, Válent, Kádas, Lutter, Szölgyémi, Halmos, Frank, Kácsor, Áncsán, Gyulavári, Lipovics, Kelemen, Vincze, Sike, Gyárfás, Tóth Péter, Tóth Kálmán, Buza, Nagy István, vagy éppen a maiak közül a háromszoros olimpiai bajnok Biros Péter, vagy a kétszeres győztes Madaras Norbert, az újonc olimpikonok, mint például Erdélyi Balázs, Zalánki Gergő és még nagyon sok sportolója eredményeire, nagyszerű versenyzői, és edzői múltjára.
A több mit száz éves múlt, női, férfi bajnoki aranyérmek, kupasikerek, s a legújabb kor történésének, a sikeres Bajnokok Ligája szereplésnek köszönhetően mára úgy hozzátartozik a sportág a városhoz, mit a Dobó tér, a Bazilika, a török időket idéző vár, vagy éppen a diáksereg és a Bikavér. A vízilabda, a város gazdasági életében mindig nagy jelentőséggel bíró idegenforgalom új ágát hozta létre, a sportturizmust. Köszönhető mindez annak, hogy egy világhírnévre szert tett vízilabda klub, a ZF-Eger tagjai írják tovább Eger már eddig is nagyon gazdag sporttörténelmét.
A több mit száz éves múlt, női, férfi bajnoki aranyérmek, kupasikerek, s a legújabb kor történésének, a sikeres Bajnokok Ligája szereplésnek köszönhetően mára úgy hozzátartozik a sportág a városhoz, mit a Dobó tér, a Bazilika, a török időket idéző vár, vagy éppen a diáksereg és a Bikavér. A vízilabda, a város gazdasági életében mindig nagy jelentőséggel bíró idegenforgalom új ágát hozta létre, a sportturizmust. Köszönhető mindez annak, hogy egy világhírnévre szert tett vízilabda klub, a ZF-Eger tagjai írják tovább Eger már eddig is nagyon gazdag sporttörténelmét.
1924. november 8–9. Az első külföldi portya és győzelmek. A MESE úszói a németországi Boroszlóban (Breslau – ma Lengyelország – Wroclaw) vettek részt úszóversenyen.Előbb4-2-revertéka Bayern 07Nürnberg együttesét, majd 9-2-re az NSV Breslau csapatát.
1921–28. Vízipólóban a vidékbajnokság legeredményesebb városa Eger. Nyolc év alatt a két egri csapat ötbajnokicímet(ETE:1923.,MESE:1924–27.),kétezüstérmet (ETE: 1921., MESE: 1928.) és egy bronzérmet (ETE: 1925.) szerzett. Csak egyszer, 1922-ben nem sikerült bejutni a legjobb négy közé.
1929. június 16. Az első OB I-es mérkőzés. A Szövetség döntése értelmében az előző év Vidékbajnoki döntősei – Szegedi UE és MOVE Egri SE – 1929-től az Országos Bajnokság első osztályában szerepelhetnek, így vidékről az Eger és a Szeged csatlakozott elsőként az OB I-hez. Az első mérkőzést Budapesten, a lágymányosi uszodában játszotta a MESE a Nemzeti SC ellen. 6-0-ra nyert a MESE, a gólokat Tarródy-Szigritz 5 és Szesztay lőtték.
1929. Az első egri válogatott játékos a kapus, Mártonffy Lajos volt, aki a Komjádi-féle csapatban, a spanyolok ellen mutatkozott be.
1946–94. A háború után egy évvel ismét az első osztályban indított csapatot az Eger. 1946-tól 1994-ig, az ÚVMK Eger megalakulásáig a vízilabdázók mindig valamely egyesület úszó szakosztályának tagjaként vehettek részt a különböző bajnokságokban. Ez egyben a névváltozások korának is nevezhető: a 9 egyesületi elnevezés (Egri Barátság SE, Egri SZTK, Egri ÁVESZ, Egri Fáklya SK, Egri Bástya SE, Egri SC, Egri Vasas SK, Egri Dózsa SC, Eger SE) ugyanazt a csapatot jelentette. 1964. augusztus 16. Az első felnőtt bajnoki érem. Bronzérmes lett az Egri Dózsa. Az utolsó fordulóban a BVSC legyőzésével vált biztossá, hogy a két csapat közül az egriek végeznek a bajnokság harmadik helyén. Pócsik Dénes az első fordulóban szerzi meg az egriek 1000. bajnoki gólját és nem mellesleg ő lesz az első olimpiai bajnok vízilabdázónk, aki az Eger csapatából kerül be a Tokióban győztes válogatottba. E mellett a serdülő fiúk országos bajnoki címet szereztek.
1969. augusztus 10. Ismét bajnoki bronzérmes az Egri Dózsa felnőtt csapata.
1971. Ekkor alakult a város jelenleg is működő másodikvízilabdacsapata,azEgriVízműSC.1972-ben az akkori harmadosztálynak számító OB II/B-ben indultak. Kezdetben azok kaptak itt játéklehetőséget, akik nem fértek be a nagycsapatba, vagy kiöregedtek onnan. Ma a hazaimásodikvonalnakszámítóOBI/Boszlopostagjának számítanak.
1972. október 2. Magyar Kupa-győztes (abban az időben Magyar Népköztársaság Kupa a hivatalos elnevezés) az Egri Dózsa. Az egri döntőben az FTC-t győzik le 7-6-ra.2007-ben és2008-banmégkétszersikerül nyerni, így az Eger jelenleg háromszoros kupagyőztes.
1984. május 12. Az első női bajnoki mérkőzést a Szolnok és az Eger SE csapatai játszották egymással. A szolnokimeccsen 11-7-re nyerta hazaicsapat.
1994. február 26. Megalakul a város első, csak vizes sportokkal foglalkozó gyűjtőegyesülete az ÚVMK Eger (Úszó, Vízilabda, Műúszó Klub Eger).
1996. A fiú gyermek korosztály megnyeri az országos bajnokságot.
1999. október 27. Először szerepel egri csapat a LEN, az Európai Úszó Szövetség nemzetközi kupasorozatában. A LEN-kupa debütálás Máltán volt. Az ÚVMK-Bausystem Eger első mérkőzésen 8-6-ra verte a görög Chalkidát. Az első „nemzetközi” gólunkat Kovács Róbert lőtte.
2001. január A vízilabdázók önálló klubot alapítanak UPC-Egri VK néven.
2006. október 4. Az első Euroliga-mérkőzést Portóban, a német Bayer 08 Uerdingen ellen játszottuk. 18-4- re győzött a Brendon-Fenstherm-ZF-Eger.
2007. A lány serdülő csapat országos bajnokságot nyer.
2007. augusztus Egerben ekkor alakult a város harmadik vízilabda csapata az Eszterházy Károly Főiskola Sport Club egyik szakosztályaként. Az EKFSC két év OB IIes szereplés után 2009-ben – az Egri Vízművel együtt – márazOB I/B-ben szerepelt.
2007–2009. A fiúifjúságicsapat2007és2009között három országos bajnoki címet szerez, a korosztályos Lemhényi-kupát és a junioroknak kiírt Komjádi-kupát egyaránt kétszer (2008, 2009) nyerték el.
LEN-kupa ezüstérmes a ZF-Eger, miután az orosz Sturm Csehov elleni döntőben, két mérkőzésen (8-8és7-12)alulmaradazoroszokkalszemben.
2008. május 2. A bronzérmek (1964, 1969, 2006, 2007)utánelőszörsikerülbejutniaférfibajnokságdöntőjébe, amelyben a Vasassal szemben alulmarad a csapat, de így is története legjobb szereplését éri el a megszerzett a második hellyel. Ezt 2009-ben és 2010-ben megismétlik.
2008. november 29. A felnőtt nők az első érmüket a Magyar Kupában szerzik. Kelemen Attila együttese bronzérmet vehetett át a Magyar Kupában.
2009. A nők első bajnoki érme – a férfiakhoz hasonlóan – bronzérem, amit 2010-ben újabb követett.
Képünkön: A MOVE Egri SE 1924-es, első vidékbajnoki csapata: Molnár László, Szigritz Géza, Horváth Ferenc, Szesztay István, Meixner Jenő szakoszt. vez., Bitskey Zoltán, Bitskey Aladár, Bárány István
Turay Zoltán
forrás: EGRI MAGAZIN, 2010
Megjegyzés küldése