Mások szerint a vakablakoknak bálványtartó, áldozat-bemutató szerepük volt. A rejtélyes sziklákat jól kiépített fém járóplatformokon járhatod körbe.
A kaptárkövek és a bükkaljai kőkultúra 2016-ban került be a hungarikumok közé, de történetük a régmúltba nyúlik vissza.
A bükkaljai kaptárköveket rengeteg titok övezi, de az ottani kőkultúra nem csak ezek miatt különleges. A területen rengeteg kőbe vájt pince, barlanglakás, kőhodály és bújó is található, nem beszélve a várakhoz köthető kőemlékekről. Megnéztük, mit rejt a Bükk déli előtere.
Az építőkövek fejtésének és népi építészetben történő felhasználásának, a kőfaragásnak és a kőzetbe vájt helyiségek készítésének a Kárpát-medencében itt van a legnagyobb hagyománya. A térség a kőépítkezés klasszikus területe, ez az építőanyag az egyházi, nemesi és paraszti építészetben egyaránt jelen van. Felhasználása alapvetően kétféle: vagy lakóházak, ólak és istállók készültek belőle, vagy barlanglakások, pincék és kőzetbe faragott gazdasági helyiségek, például kamrák. A bükkaljai kőfaragás központi helyszíne Szomolya, ahol a kőfaragó családok egyaránt készítettek tornácoszlopot, ablakkő-keretet, kőkorlátot, kővályút, itatót, kézimalmot, sírkövet és különböző kultusztárgyakat, így kőkeresztet, szentszobrot.
Megjegyzés küldése