A „Bükki ősember-barlangok” mostantól a Magyar Értéktár részét képezik, miután a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának felterjesztését jóváhagyta a nemzeti értékeket bíráló bizottság a legutóbbi ülésén.
A barlangok régészeti leletei arról tanúskodnak, hogy a történelem előtti idők óta meghatározó a találékony ember jelenléte a Bükk térségében: már az őskorban is kiemelkedett iparával, a babérlevél alakú kőeszköz készítésének technikájával önálló kultúrát képviselt.
Az értéktárba „Bükki ősember-barlangok” néven került barlangok: Istállós-kői-barlang, Körös-barlang, Sólyom-kúti-sziklaüreg, Szeleta-barlang, Kecske-lyuk, Büdös-pest, Kő-lyuk, Király-kúti-sziklaüreg, Farkas-kői-sziklaüreg, Hillebrand Jenő-barlang, Szinva-szorosi-barlang, Balla-barlang, Rejteki 1. sz. kőfülke, Pongor-lyuk, Kövesváradi-kőfülke, Suba-lyuk, Diósgyőrtapolcai-barlang
A Bükk hegységben számos olyan barlang van, amely széles szájú, boltozatos mennyezetű, viszonylag rövid, zsákszerű üreg. Ezek kevés barlangjárási és továbbkutatási lehetőséget kínálnak, ám annál nagyobb jelentőségük az emberiség őstörténete szempontjából.
A jégkorszak idején sok-sok évezreddel ezelőtt, ősember csoportok laktak ezekben az üregekben. Az aljukon felhalmozódott törmelék megőrizte az ősember durván pattintott kőeszközeit, csiszolt csontból készült vadászfegyvereit és az általa elejtett jégkori állatfajok csontmaradványait.
A Bükk hegység ősemberbarlangjai a Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark kiemelkedő geológiai és kultúrtörténeti értékei, melyek nagyban hozzájárultak az UNESCO cím elnyeréséhez 2024-ben.
További információ: - Magyar Értéktár
Címlapfotó, Iván Judit
Forrás: Bükk-vidék Geopark
Megjegyzés küldése