Történet a Klapka utcai öreg présről – múltból a körforgalomba
Az egri Klapka György utcában hosszú ideig szinte észrevétlenül állt egy különös, rozsdásodó ipari emlék: egy több mint százötven éves szőlőprés. Aki arra járt, talán csak egy elhagyott vastárgyat látott benne. Pedig ez a szerkezet Eger borkultúrájának egyik utolsó, kézzel fogható tanúja.
A 19. században Eger városszélein még szőlők húzódtak. A mai utcák helyén présházak, pincék és gazdasági udvarok sorakoztak. A bor nem csupán ital volt: megélhetés, rang és identitás. A Klapka utcai prés feltehetően ebből az időszakból maradt fenn, amikor a szüret ősszel egész városrészeket mozgatott meg.
Az évtizedek során azonban a város átalakult. A szőlők eltűntek, az ipari eszközökből pedig lassan „utcabútor” lett. A prés állapota romlani kezdett, rozsdásodott, környezete elhanyagolttá vált. Sokan már azt hitték, menthetetlen.
2025-ben azonban fordulat történt.
Az Egri Fertálymesteri Testület és civil segítők kezdeményezése nyomán felmerült, hogy a történelmi prést megmentik, restaurálják, majd méltó helyre költöztetik: az M25-ös autóút egri körforgalmába.
A kezdeményezés mögött erős szimbolika áll. Az M25-ös út az egyik legfontosabb kapu Eger felé, mégis sokáig dísztelen, jellegtelen fogadóképet mutatott az érkezőknek. A terv szerint a régi szőlőprés nem pusztán dekoráció lenne, hanem üzenet:
Eger a bor városa.
Az elképzelés különösen jól illeszkedik a fertálymesteri hagyomány szellemiségéhez. Az egri fertálymesterek ma is aktív közösségszervezők és értékmentők, akik a város kulturális örökségének megőrzésén dolgoznak. 2026-ban is hangsúlyozták, hogy feladatuk nemcsak hagyományőrzés, hanem közösségépítés és városi értékvédelem.
A történet 2026-ra tovább erősödött. Egerben egyre több kezdeményezés indult a városkapuk és közterek megújítására, miközben a fertálymesterek több közösségi akcióban is részt vettek.
A Klapka utcai szőlőprés így már nem csupán egy öreg tárgy. Hanem jelképe annak, hogy egy város képes visszatalálni saját múltjához.
Mert vannak tárgyak, amelyeket nem kidobni kell — hanem újra történetté tenni.
Miért fontos ez Egernek?
- mert a borászat Eger identitásának alapja;
- mert kevés eredeti ipari-borászati emlék maradt fenn;
- mert a városkapuk első benyomást adnak az érkezőknek;
- mert a közösségi összefogás képes értéket menteni.
Megjegyzés küldése