Eger múltjához és jelenéhez szervesen hozzátartoznak a belvárost övező egykori falakon túl a török kiűzését követően, a 18. században kialakult külvárosok, egri szóhasználattal a „hóstyák” is.
Az egri hóstyák városunk településszerkezetének olyan sajátossága, amely a belvárosban élő polgárság mellett a 18. században ide érkező paraszti és kézműipari munkát végző lakosság letelepedésével alakult ki. Évszázadokon át itt élt Eger népességének nagy többsége, akik az itt megtermelt mezőgazdasági termékekkel, iparcikkekkel nemcsak a belváros lakosságát, de a régió településeit is ellátták.
Az ország közeli és távolabbi vidékeiről érkezett és a külvárosokban letelepedett lakosság az évszázadok alatt egrivé vált és egy sajátos hóstyai kultúrát, identitást alakított ki. Ennek a tradicionális kultúrának épített emlékei közül néhány még ma is látható, tárgyi és képi örökségét a múzeum, dokumentumait a levéltár őrzi.
Kulturális örökségünk viselet elemeit ma is alkalmazzák a városban működő folklór együttesek (tánccsoportok, énekkarok), láthatók kiállításokon, megjelennek népi iparművészeti alkotásokon
Forrás, Értéktár OneDrive
Megjegyzés küldése