Az 1719-ben, Bécsben született festő nevét magyarosan is mondhatjuk, hiszen Kracker János Lukács itt, Egerben hunyt el 1779-ben. Ez a Habsburg Birodalmat bejárt festő bécsi előtanulmányok, majd morvaországi kitérője, prágai és pozsonyi/jászói fő művei megalkotása után Egerben találta meg műhelyének és családjának végleges helyszínét.
Az itt található alkotások nem csak a magyarországi és az Eger környéki művészet legjelentősebb alkotásai, hanem Közép-Kelet-Európa egyik meghatározó, 18. századi festőjének fennmaradt művei.
Johann Lucas Kracker 1764-ben ajánlja fel szolgálatait Eszterházy Károly püspöknek. Ennek a kapcsolatfelvételnek olyan gyümölcsöző eredménye lett, hogy Kracker 1768-as egri letelepedése után a város és az egyházmegye megtelik a művész keze nyomával.
Főbb művei Egerben: Szent Antal a Madonna előtt, 1771. az egri minorita templom főoltárképe. Judit Holofernes fejével, 1752–1758 között, Egri Érseki Palota Látogatóközpont és Főegyházmegyei Múzeum. Salome Keresztelő Szent János fejével, 1752–1758 között, Egri Érseki Palota Látogatóközpont és Főegyházmegyei Múzeum. Jézus körülmetélése, 1752–1758 között, Egri Érseki Palota Látogatóközpont és Főegyházmegyei Múzeum. Krisztus az Olajfák hegyén, 1764– 1765 körül, Egri Érseki Palota Látogatóközpont és Főegyházmegyei Múzeum.
Az Erény diadala, 1774 Freskó az egri Kispréposti Palota dísztermének mennyezetén Kossuth Lajos u. 4. A tri(d)enti zsinat, 1778 freskó a líceumi könyvtár mennyezetén, Főegyházmegyei Könyvtár. Eszterházy püspök könyvtárának legimpozánsabb része az a freskó, amelyet Johann Lucas Kracker és veje, Josef Zach festettek 1778-ban, és amely a trentói (trienti) zsinatot ábrázolja
Forrás: Egri Értéktár
Megjegyzés küldése