Egerszólát Egertől 12 km-re, a Mátra és a Bükk választóvonalában, a Szóláti-patak két partján, a Préda-hegy és Farkas-hegy tövében helyezkedik el.
A település az első okleveles említésben Zowlak néven jelenik meg 1248-ban. 1412-1447 között Alsozolath és Felsewzolath nevű falurészek tűnnek fel. Eger 1552-es török ostroma alkalmával a falurészek elpusztultak és csak 1699 körül kezdett újra benépesülni Felsőszólát, de Alsószólát továbbra is néptelen pusztai birtok maradt. A település birtokosai a XVIII. század végétől a Szerémi, Berthóti, Hügyei, Farkas, később a Szabó, Csernus, Adics, Vecsey, Mocsáry családok voltak.
A községben több nemesi kúria és udvarház is épült. A XIX. század első felében építette az Andreánszky család az Egri útból nyíló pincesor végén, a falu fölött, szabadon álló, földszintes, klasszicista stílusú kúriáját (Andreánszky-kúria). A Fő út 56. szám alatt található 2300 m2-es parkosított, füves, fás kert közepén álló Szórád-kúria 1864-ben épült, jelenleg vendégházként üzemel.
bővebben: Egerszólát – Bükkaljai Kő-út
Első írásos említése 1248-ből (Zowlat), illetve 1332-ből való (Zolouth). Az egri vár ostroma (1552) után elnéptelenedett. A település, annak is Felsőszólát nevű része a 18. század elején kezdett újra benépesülni.
Nevezetességei
- 1848-49-es emlékoszlop
- Kőkereszt
- Szentháromság-szobor
- Több nemesi kúria (Vécsey-, Brezovay-, Ferenczy-, Beöthy-, Andránszky-kúria)
- népi lakóházak
Egerszólát az Egri borvidék része. Híres bora az Egerszóláti olaszrizling.
forrás: Egerszólát – Wikipédia
Megjegyzés küldése