Míg a keresztények számára az egyik legszentebb ünnepet jelenti, és a Megváltó születésével a világba érkező hitet és reményt szimbolizálja, mások a karácsony lényegét a szeretetkapcsolatok és a család fókuszba helyezésében látják, de vannak, akik a pogány eredetre emlékezve a fény újjászületésének örömét vagy épp csak a tél végi időszak fesztiváljellegét emelik ki.
Vannak, akiknek semmit nem mond, olyanok is, akik önszántukból nem ünneplik, a világ bizonyos részein pedig már egy-egy szimbólumának megjelenése vagy épp Jézus megemlítése is halálos ítéletet vonhat maga után. Mást jelent a fogyasztói társadalom felől szemlélve, és mást annak is, aki a 2000-es évek óta egyre inkább mindent átható kultúrharc terepét látja benne.
A karácsony betiltása létező fogalom
A karácsony betiltása kapcsán számos példát lehet említeni a nyugati világ történelméből is, elég csak a 17. század Angliájára és Oliver Cromwellre gondolni, aki törvénytelennek minősítette az ünneplését. A francia forradalom szülte jakobinus diktatúra sem tűrte meg, de betiltották Oroszországban is az 1917-es októberi forradalom után, Sztálin pedig még a karácsonyfa-állítást sem engedélyezte.
© Fotó Tatiana Sviridova / Getty Images Hungary
Szaúd-Arábiában, Szomáliában, Brunei-ben vagy Tádzsikisztánban is tilos ünnepelni, de Kínában is ellentmondásos a karácsony, vallásos vonatkozásait itt nem említik, csupán évzáró ünnepként kezelik, 2018-ban pedig az országban számos keresztény templomot bezárattak, a lelkipásztorokat pedig bebörtönözték. Sokkal komolyabb vallásüldözés zajlik azonban Észak-Koreában, ahol a lakosság jelentős része nem is tud arról, mi az a karácsony, a keresztény hitre való bárminemű utalás és annak felvállalása pedig nem csak munkatábort, de akár halálbüntetést is jelenthet.
„Háború a karácsony ellen”
Bizonyos vallási csoportok, például a zsidók, a muszlimok, a Jehova Tanúi vagy egyes protestáns felekezetek jellemzően a nyugati országokban is elutasítják a karácsony ünneplését, de ezen túl is vet fel ellentmondásos kérdéseket, és szinte minden évben hallani olyan esetről, melynek kapcsán újra és újra felmerül a War on Christmas, vagyis a háború a karácsony ellen kifejezés.
Legutóbb 2024 decemberében kavart nagy port egy svéd állami vállalat, a SSAB, mely belső levelében arra kérte a dolgozóit, az ünnepi időszakban lehetőleg ne használják a boldog karácsonyt kifejezést, helyette alkalmazzák inkább a kellemes ünnepeket, mellyel a kulturális és vallási sokszínűség jegyében jobban kifejezhetik a befogadást és az egymás iránti tiszteletet. A kezdeményezés széles körű vitát indított, és különösen nagy felháborodást keltett a szélsőjobboldali Svéd Demokraták pártjában, akik a svéd hagyományok elárulásának tartották.
A skandináv országok több alkalommal is a reflektorfénybe kerültek hasonló esetekkel, például, amikor arról keltek szárnyra a hírek - utólag kiderült, hogy jelentős mértékben felnagyítva -, hogy egy norvég, stavangeri iskolában cenzúrázták a hagyományos karácsonyi énekeket, hogy ne sértsék meg azokat, akik nem keresztények, Szent Miklóst és az angyalokat száműzték belőlük, illetve decemberi összejövetelnek nevezték át a karácsonyi ünnepséget.
© Fotó pianisssimo / Getty Images Hungary
A War on Christmas kifejezést már a 2000-es évek elejétől használják, és olyan konzervatív kommentátorok terjesztették el, mint az amerikai Peter Brimelow és Bill O'Reilly. Az elnevezés egy közéleti vitára, és arra a jelenségre utal, mikor a kormányzati és világi intézmények óvatosságból elkezdik kerülni a vallási jelképek használatát a karácsonnyal kapcsolatban a politikai korrektség jegyében, tekintettel arra, hogy egyre több különböző kultúrájú és vallású közösség él együtt. Bár a kifejezés és az ezzel összefüggő vadhajtások kezdetben csak a média számára jelentettek muníciót, később lassan a politikába is átszivárgott az ezzel üsszefüggő tematizálás.
Mennyire jelenhet meg a vallás?
Bár az, hogy mennyire jelenhet meg a vallás az állami intézményekben, az Amerikai Egyesült Államokban már a ’60-as, ’70-es években is vita tárgya volt, a ’80-as években pedig törvényt is hoztak arról, hogy világi elemekkel, például rénszarvassal együtt jelen lehetnek, a 2000-es és különösen a 2010-es években a témára épülő kultúrharc egyre erősödni látszott.
Az elmúlt évtizedekből számos példát találni minderre, a karácsony szó használatát az olyan nagy amerikai üzletek sem pártolták, mint a Walmart, a Macy’s, a Sears, a Best Buy, a Home Depot és a Target, az egyik leghíresebb eset azonban talán a Starbucks bojkottjára való felszólítás volt, miután a hagyományosan karácsonyi motívumokkal ellátott poharaikat 2015-ben egyszerű pirosra váltották, melyet csak a cég logója díszített. A bojkottot sokan, köztük keresztények is, túlzásnak tartották, ugyanakkor még Donald Trump is megszólalt az ügyben, azt ígérve, ha ő lesz az elnök, újra lehet majd azt mondani, boldog karácsonyt.
© Fotó Spencer Platt / Getty Images Hungary
Az iskolákban való ünneplés kérdése is szerves része volt a vitáknak, például, amikor 2002-ben New Yorkban az állami iskolákban betiltották a betlehemes jeleneteket, ugyanakkor a karácsonyfa, a menóra, a muszlim csillag és félhold megjelenhetett, vagy, amikor Norvégiában arról volt szó, a diákok részt vehetnek-e a nekik tartott hagyományos karácsony előtti istentiszteleteken. Itt végül született megoldás, hisz a diákok továbbra is részt vehetnek ezeken, viszont az iskoláknak alternatívát kell biztosítaniuk azoknak, akik vallási meggyőződésük miatt ezt nem szeretnék megtenni.
A törvény számos országban előírja, hogy az állami iskoláknak vallási és világnézeti szempontból semlegesnek kell lenniük, az azonban, hogy ez a karácsony szempontjából hogyan valósul meg, gyakran az adott intézményen múlik. Svédországban például 2012-ben tisztázták, hogy a diákok hagyományos templomlátogatásai magukban foglalhatnak karácsonyi énekeket, és a pap is beszélhet a karácsonyi evangéliumról, de a diákoknak nem kell közösen imádkozniuk, vagy hitvallást felolvasniuk, az ugyanis sértené a törvényt. Az istentisztelet során azonban a pap nem beszélhet Jézusról, amit sokan máig abszurdnak tartanak.
A karácsonyi fények és dekorációk általában ritkábban kerülnek össztűz alá, a karácsonyfára azonban ez már nem igaz, elnevezése is számos alkalommal vitatottá vált, és ismert a brüsszeli eset is, mikor helyette egy absztrakt installációt állítottak fel a muszlim kisebbség feltételezett érzékenysége miatt.
Az ünnepnek nem a harcról kell szólnia
Bár sokan úgy vélik, jelképeik figyelmen kívül hagyása a helyi hagyományokhoz ragaszkodó lakosságnak is épp olyan fájdalmas lehet, amit egyáltalán nem lehet figyelmen kívül hagyni, egyes állásfoglalások szerint az abszolút többség nem állíthatja be magát áldozatnak.
© Fotó sakchai vongsasiripat / Getty Images Hungary
A 2010-es évek végére, illetve 2020-as évek elejére a vita némiképp kifulladt, és bár időről időre újra felbukkan, talán kevesebb a vadhajtás, a társadalmi párbeszéd hatására pedig, ha voltak is, sok esetben feloldották a tiltásokat. A hivatalos szférában még mindig óvatosság jellemzi a karácsony szó használatát, ugyanakkor sok helyen inkább vált jellemzővé az egymás mellett élő hagyományok egyidejű bemutatása, mintsem valamelyik egyes elemeinek betiltása, eltüntetése.
A kölcsönös tisztelet jegyében talán lehetséges az egyes szokásokat, hagyományokat anélkül megőrizni, hogy azokat bárki másokra akarná erőltetni. Mint oly sok más témában, a háború szítása helyett ebben az esetben is különösen fontos lehet a széles körű, nyitott párbeszéd, hisz, ha valamiben nem értünk egyet, nem kevesebbet, hanem többet kellene beszélnünk róla.
Bár otthon mindenki úgy ünnepel, ahogy szeretne, a karácsony közösségi jellegéről sem lehet elfeledkezni, ahogy arról sem, hogy a társadalom polarizálásánál, a harag, békétlenség és viszály szításánál semmi sem áll távolabb valódi üzenetétől.
Képek: Getty Images Hungary.
Az összeállítás eredeti helye, forása: Femina.hu
Megjegyzés küldése