Az egri langyos források első írásos említése Bakócz Tamás egri püspök udvartartási számadás könyvében található 1495-ből, melyben egy régebbi, már a langyos források
vizét használó fürdőépület javítási költségei szerepelnek.
A mai gyógyfürdőkomplexum magjában meglévő Török fürdő épületének elődje, Arnut egri pasa ilidzsája, azaz meleg vizű fürdője, 1610. és 1617. között épült.
A fürdők mai arculatukat az I. világháborút követően érték el. Bárány Géza
egri főmérnök, majd később, mint az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság ügyvezető igazgatója
vezetésével nagyszabású uszoda és fürdő építési és rekonstrukciós munkálatok kezdődtek.
A
karsztforrások vizét az Eger Termál Kft. üzemeltetésében lévő Egri Termálfürdő, a Bárány uszoda,
a 2000-ben átadott Bitskey Aladár uszoda, a turisztikai célokat szolgáló Török fürdő, és a Markhot
Ferenc Kórház használja fel.
A gyógyforrások és a termelő kutak vize kalcium- magnéziumhidrokarbonátos összetételű karsztvíz. Az egri forrásvizek leghatékonyabb gyógyászati tényezője a
víz radioaktivitása, rádiumemanáció tartalma. Ez alapján nyilvánították a vizet gyógyvízzé, Egert
pedig 1975-ben gyógyhellyé.
Forrás: Egri Értéktár
Megjegyzés küldése