A Karancs-Medves hegyvidék legmagasabb pontja, az országhatáron tornyosuló Karancs (727 m) zöld bundás, meredek szigetként kiemelkedő tömbje nem adja meg magát könnyen.
Embert próbáló, meredek kapaszkodók vezetnek fel a tetején álló, csodálatos körpanorámát nyújtó kilátóba. A hegy déli oldalában mesebeli szépségű, idilli hangulatú, buja zöld tisztások csábítgatják az elcsigázott vándort.
Földrajz
Északnyugaton az Ipoly völgye, délen a Dobroda-patak völgye, keleten a Medves–Ajnácskői-hegység határolja. A Medves–Ajnácskői-hegységgel közös kistájként alkotja a Karancs–Medves-vidéket.
Jellemzőek rá a meredek lejtők, a relatív szintkülönbség pár kilométeren belül elérheti az 500 m-t (Karancslapujtő központja 200 m, a tőle 2–2,5 km-re lévő Karancs 725 m).
A sok völggyel szabdalt hegység lába északnyugatra 15 km hosszan elnyúlik.
Látnivalók
- A hegycsúcson áll a 25,6 méter magas Karancs kilátó. A torony a magyar-szlovák határtól néhány méternyire áll. A fák fölött teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, tiszta időben még a Tátra csúcsai és a Dunakanyar is látható.
- Érdemes meglátogatni a környékbeli hangulatos falvakat. A Margit-kápolna jeles búcsújáró hely
Karancs és Tátra
fotó: Komka Péter
Élővilág
A Karancs növényföldrajzi értelemben az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.
A barna medve Magyarország mai területéről az 1850–1860-as években kipusztult; az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő. Legkésőbb 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált a jelenléte, többek között ezen a területen (Etes, Karancsság és Karancslapujtő környékén) – a következő télen már valószínűleg át is telelt egy példány.
Megjegyzés küldése