A Bükk-vidék UNESCO Globális Geopark déli részének, ezen belül Eger térségének ikonikus hegye a már messziről felismerhető Nagy-Eged, és az alatta szégyenlősen megbújó Kis-Eged.
A két „testvér” nemcsak évszázados szőlő- és borkultúrájáról, védett botanikai értékeiről, épített örökségéről, tanösvényéről és kilátóhelyeiről nevezetes, hanem földtudományi értékeiről is.
A két hegy legidősebb kőzetei az észak–északnyugati, valamint a nyugati lejtőkön bukkannak elő a késő triász Felsőtárkányi Mészkő Formáció részeként. A kb. 225–215 millió évvel ezelőtt egy mélyebb tengermedencében lerakódott karbonátos rétegsort szürke színű, tűzkő- és márgabetelepüléses mészkő alkotja.
Fotó: Horváth Erika
Ez a kőzet bukkan elő a Nagy-Eged csúcsa közelében, de ebben oldódott ki a hegy északkeleti részén található Remete-barlang is (a Kis-Egeden is több barlang alakult ki ebben a kőzetben az északi oldalon). A triász időszak végétől az eocén földtörténeti kor végéig nem ismerünk a Nagy-Eged térségéből kőzeteket, a tengerelöntés csak 35 millió évvel ezelőtt érte el újból a területet.
Egy vékony szárazföldi törmelékes összletből (Kosdi Formáció) fejlődik ki a Nagy- és Kis-Eged tömegének másik fő alkotója a késő eocén korú, kb. 35–33 millió éves Szépvölgyi Mészkő Formáció.
A sárgásszürke színű mészkő, agyagos mészkő és mészmárga egy normál sótartalmú tengervízzel borított sekélytengeri rámpán rakódott le. Gazdag ősmaradvány-társasága közül a mészvázú nagyforaminiferák (például nummuliteszek) emelendők ki. A Nagy-Eged szőlőkkel borított déli–délkeleti oldalát ez a képződmény fedi, de a Kis-Egeden is a felszínen van (ebben alakult ki a Kisegedi-barlang).
A Kis-Eged alatt, az Eger és Noszvaj közötti országút bevágásában már oligocén képződmények is kibukkannak, köztük a régóta ismert és kutatott „halaspala” (Tardi Agyag Formáció), amely már egy másik posztunk témája lesz.
További szakmai részletek: Földtudományi értékek és geoturizmus a Kárpát-medencében
Forrás: Bükk-vidék Geopark
Megjegyzés küldése