A történelemkönyvek lapjain hirtelen felbukkanó, a Római Birodalmat rettegésben tartó hunok származása sokáig a történettudomány egyik legnagyobb rejtélye volt. A hunok eredete azonban most tisztázódni látszik: egy nemzetközi kutatócsoport ősi csontvázak genetikai elemzésével szolgáltatott cáfolhatatlan bizonyítékot.
Az Attila népeként emlegetett harcosokról szóló elméletek évtizedek óta megosztják a kutatókat és a közvéleményt egyaránt. A hunok eredete körüli viták legfontosabb kérdése mindig is az volt: van-e közük a távol-keleti, legendás Hsziungnu Birodalomhoz? A legutóbbi hun genetikai vizsgálat eredményei most pontot tesznek a találgatások végére. A PNAS tudományos folyóiratban publikált tanulmány szerzői – köztük magyar szakemberek – 370 ősi csontváz genomját elemezték a népvándorlás kor időszakából, és az eredmények egyszerre igazolták a régi krónikákat és hoztak váratlan fordulatokat.
Egy hun koponyája. A hunok eredete régóta foglalkoztatja a kutatókat.
Fotó: RONALD WITTEK / DPA
A hunok eredete és a hiányzó láncszem: a Hsziungnuk öröksége
A kutatás legfontosabb áttörése, hogy sikerült közvetlen biológiai kapcsolatot kimutatni a Belső-Ázsiában (a mai Mongólia területén) élt hsziungnuk és a Kárpát-medencébe érkező hun elit között. A genetikai elemzés során az úgynevezett IBD (identity by descent), vagyis a származás szerinti azonosság módszerét használták.
Ez a technika képes kimutatni azokat a hosszú DNS-szakaszokat, amelyeket távoli rokonok örököltek egy közös őstől.
Az eredmények meglepetést okoztak:
a kutatók olyan genetikai vonalakat azonosítottak, amelyek közvetlenül kötnek össze a hsziungnu korszak legmagasabb rangú elitjéhez tartozó egyéneket a több száz évvel később, a Kárpát-medencében eltemetett hun előkelőkkel.
Ez azt jelenti, hogy a rokonság nem csupán kulturális (hasonló fegyverek vagy szokások), hanem vér szerinti. A vizsgálatok megerősítették, hogy a sztyeppei hódítók egy része valóban azoknak a hsziungnu vezéreknek a leszármazottja volt, akik évszázadokkal korábban Kínát is rettegésben tartották.
Sokszínű hun genetika
Bár a vezető réteg ázsiai származása immár bizonyított, a tanulmány egy másik, legalább ilyen fontos tényre is rávilágított. A hunok serege és népessége korántsem volt egységes.
A hun genetikai vizsgálat kimutatta, hogy az Európába érkező közösség rendkívül heterogén, azaz kevert összetételű volt.
A Kárpát-medencei leletek elemzésekor kiderült, hogy a "hun" elnevezés alatt egy genetikailag sokszínű népességet kell érteni. A vizsgált egyének többségében keveredtek az európai és a sztyeppei genetikai jegyek, sőt, sokszor a helyi lakosság is betagozódott a hódítók közé.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a hunok vándorlása nem egyetlen hatalmas tömegmozgás volt, ahol lecserélődött a teljes lakosság, hanem egy kisebb létszámú, de rendkívül erős katonai elit érkezése, akik magukba olvasztották a meghódított népeket.
Szenzációs magyarországi leletek
Az ősi DNS elemzés során kiemelt szerepet kaptak a magyarországi lelőhelyek. A kutatók több ikonikus sírt is górcső alá vettek, amelyek eredményei most új megvilágításba helyezik a magyar földben rejtőző történelmet.
- A pusztataskonyi nő: Az egyik legizgalmasabb lelet egy V. századi, 35-50 év közötti torzított koponyájú nő csontváza volt Pusztataskonyból. Az ő genetikai állománya egyértelműen a hsziungnu elithez vezethető vissza. A mesterséges koponyatorzítás szokása, amely a hunoknál a szépség és a nemesség jele volt, vélhetően generációkon keresztül öröklődött ebben a családban.
- A budapesti harcos: A Népfürdő utcában feltárt, gazdag mellékletekkel (aranycsatokkal, karddal) eltemetett férfi szintén a vizsgálat része volt. Az ő sírja is bizonyítja a keleti kapcsolatokat, miközben a helyi római erőd szomszédságában találták meg.
- Hajdúböszörményi lelet: Egy őskori halomba (kurgánba) ásott hun kori sírban fekvő férfi genetikai profilja egészen különleges eredményt hozott: ősi szarmata/szkíta gyökereket mutatott, ami azt jelzi, hogy a hunokhoz csatlakozó harcosok között a korábbi sztyeppei népek leszármazottai is jelen voltak.
Mit jelent mindez a hunok eredete szempontjából?
A mostani felfedezés mérföldkőnek számít. A hunok eredete többé nem csupán elmélet: a genetika igazolta a történeti forrásokat. A hsziungnuk és az európai hunok közötti folytonosság immár tény. Ugyanakkor látnunk kell, hogy Attila birodalma egy igazi olvasztótégely volt. A keletről érkező, belső-ázsiai gyökerekkel rendelkező elitréteg köré szerveződött egy sokszínű, európai és sztyeppei elemeket ötvöző társadalom.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: - ORIGO
Megjegyzés küldése