A zsákfalu kifejezésről talán elsőre egy elszigetelt, elhagyatott, pusztuló félben lévő település képe rajzolódik ki előtted, nem véletlenül, mert sokukra sajnos igaz ez. Ám szerencsére több olyan zsákfalu is található Magyarországon, amelyek gyönyörű környezetben fekszenek, ezért érdemes meglátogatni őket.
© Andia / Getty Images
A zsáktelepülések olyan falvak vagy kisebb városok, amelyek csak egyetlen közúton közelíthetők meg, és nincsenek rajtuk áthaladó főútvonalak. Magyarországon számos zsáktelepülés található, főként a dombos-hegyes vidékeken és a határ menti térségekben, aminek leginkább földrajzi és történelmi okai vannak. Gyakran olyan völgyekben, folyók vagy dombok által körülvett helyeken alakultak ki, ahol a természetes akadályok miatt nem épültek további utak. Más esetekben történelmi, gazdasági vagy politikai döntések miatt maradtak zsákfaluként, például az 1920-as trianoni békeszerződés után sok település határ menti elhelyezkedése miatt elveszítette közlekedési kapcsolatait a környező területekkel. A szocializmus idején pedig az infrastruktúra fejlesztésekor sok kisebb település kimaradt az útépítési programokból, így zsákfaluvá váltak. Emellett a mezőgazdasági átszervezések és a falusi elvándorlás is hozzájárult a települések elszigetelt helyzetéhez.
© Wikipedia, Sajóbábony
Balatonhenye©balatonhenye.hu
A Balaton-felvidék egyik legszebb és legérintetlenebb részén, a Káli-medencéhez tartozó Monoszlói-medencében fekszik. Megközelíteni csakis Köveskálon át lehet, legalábbis közúton. Lankás dombok és szőlőültetvények ölelésében, távol a Balaton nyüzsgésétől, mégis elérhető közelségben található, így ha a Balaton északi partján nyaralunk, érdemes erre kanyarodni. A falu népessége mindössze 125 fő, mégis több látnivalót kínál. Ilyen például a Balogh-kúria, amely Balogh Dezső jómódú nemesé volt egykor, s 1856-ban épült a homlokzatán látható évszám szerint. A Burnót-patak Balatonhenye határában ered, és végigfolyik a főutcáján, majd az Ábrahámhegynél a Balatonba torkollik. A környező dombokról gyönyörű panoráma nyílik a Káli-medencére, és a túrázók, kerékpárosok számára is kiváló útvonalakat kínál a vidék.
Hollókő©Wikipedia, Hollókő
Hollókő egy festői szépségű palóc zsákfalu Nógrád megyében. Magyarország egyetlen olyan faluja, mely szerepel az UNESCO világörökségi listáján. Két részből áll: az ófaluból és az újfaluból. Az ófalu 1909-ben teljesen leégett, de azt a tűzvész után teljes egészében pontosan rekonstruálták, mára pedig már az UNESCO védettsége alatt áll, mivel megőrizte a 17-18. századi palóc építészeti stílust, fehérre meszelt, tornácos parasztházaival és zsindelytetős épületeivel. A település másik jelképe a 13. századi Hollókő vára, amely a Cserhát dombjai fölé magasodva mesés kilátást nyújt a környékre. A falu különösen híres a húsvéti programsorozatáról, ahol a csodaszép hollókői népviseletet is meg lehet csodálni. Kép forrása: Wikipedia, Hollókő
Sáska egy kis zsákfalu Veszprém megyében, a Balaton-felvidék csodálatos természeti környezetében. A falu csendes, nyugodt atmoszférája és festői tájai miatt ideális hely a kikapcsolódásra és a természet közelségének élvezetére. A település a Bakony lábánál helyezkedik el, közel olyan természeti kincsekhez, mint a Hegyesd és a Haláp bazaltkúpjai, valamint a közeli tanúhegyek. Mindössze 246 a lakosság száma, közúton pedig csak Zalahaláp irányából lehet megközelíteni. Az Árpád-kori római katolikus templomot és a tájházat érdemes felkeresni, de még több látnivalót kínál a falu környéke. A határában elterülő erdő régen a királyok kedvelt vadászterülete volt. Sétákra, kirándulásokra kitűnően alkalmas. Kép forrása: Wikipedia, Sáska
Zalaújlak©Wikipedia, Zalaújlak
A Kis-Balaton közelében található zsákfalu a középkorban a veszprémi káptalan zalamerenyei uradalmának része volt. Az 1531-ben végzett összeíráskor 10 lakott, 15 szegény, 6 elhagyott, valamint három libertinus portáját írták össze. Az utána következő néhány évszázadban többször is teljesen elnéptelenedett a falu, de ma sem lakják sokan, a 2024-es adatok szerint 97 a lakosság száma. A település egyik látványossága Egry József - a Balaton festőjének - szülőháza.
Pilisborosjenő©pilisborosjeno.hu
A budapesti agglomerációban is találunk zsákfalut, például Pilisborosjenő is ilyen, ami a maga 4391 fő lakosságával nagyfalunak számít. Nemcsak a kiköltőzök, hanem a fővárosi kirándulók között is népszerű, hiszen csodálatos környezetben fekszik, és több érdekes nevezetesség található a határában. A falu egyik legismertebb látványossága az Egri vár másolata, amelyet az 1968-as Egri csillagok című film forgatásához építettek, és azóta is kedvelt túracélpont. Emellett a Teve-szikla nevű különleges formájú homokkőképződmény is sok természetjárót vonz. A környéken számos túraútvonal vezet a Pilis lenyűgöző erdein keresztül, és a közeli Kevély-hegy csúcsáról páratlan panoráma nyílik a Budai-hegységre és a fővárosra.
Hejce egyik legkorábbi településünk, hiszen már 1009-ből van róla adat, amikor I. István az általa alapított egri püspökségnek adományozta. 1774-ben gróf Eszterházy Károly egri püspök építette fel a falu egyik legfőbb látványosságát, a copf stílusú püspöki kastélyt. Ugyan az épület 2015 óta üresen áll, felújításra szorul, Hejce mégis vonzó kirándulóhely a régies parasztházakkal szegélyezett utcái és a Szerencs-patak barokk kőhídjai miatt. Kép forrása: Wikipedia, Hejce
A Zempléni-hegységben bújik meg ez az aprócska zsákfalu, melyet jelenleg 51-en laknak, de a kirándulók miatt olykor sokkal többen járkálnak az utcáin. Áthalad ugyanis rajta az Országos Kéktúra útvonala. Arka határában, a Herzsaréten kutatott 1961-62-ben Vértes László régész: 1500 eszközt és több mint 100 kg megmunkált szilánkot gyűjtöttek össze, melyekről később megállapították, hogy legalább 17000 évesek.Kép forrása: Wikipedia, Arka
Egy kis zsákfalu az Aggteleki-karszt közelében, amely a fenntartható turizmusra épít, például ökoházakat kínál a látogatóknak. Szintén áthalad rajta az Országos Kéktúra útvonala.Kép forrása: Wikipedia, Irota
Megjegyzés küldése