Eger, a Rác templom belső tere. Kép forrásaA Rác templom, másik nevén Görögkeleti Szerb templom egy dombon található Eger történelmi belvárosához közel. A templom 1799-re készült el Povolni János mester alapján copf stílusban. 1979-ben a templomot felújították, jelenleg múzeumként is funkcionál, egész évben várja a látogatókat és a turistákat. Hétfőn nem látogatható az épület. A templom belterének kialakítása eltér a többi egri barokk templométól. Belsejének fő szépségét a Jézust, Szent Miklóst, apostolokat, szenteket és prófétákat is ábrázoló ikonosztáz adja, amely barokk és rokokó stílusban készült. Szentély, baldachinos oltár és egy zarándokhelyet bemutató kiállítás is található itt. A templom további különlegessége egy copf stílusú szószék és a vörösfenyő padok. 
Miskolc, a görög templom ikonosztáza. Kép forrásaBár hazánk hagyományosan a nyugati kereszténység része, mindig is éltek az országban ortodox, vagyis keleti keresztények, illetve keleti katolikusok. Az ortodox liturgia legfontosabb belsőépítészeti eleme az ikonosztáz, amely a szentélyt választja el a hajóban álló hívektől. Tartalma, vagyis a képek helye és sorrendje kötött, a művészi megfogalmazás viszont szabad – hazánk legszebb, többnyire barokk stílusú ikonosztázai így egyfajta átmenetet képviselnek Kelet és Nyugat között.
Kép forrásaAz ikonosztáz felépítése Hajdúdorog példáján. A kékkel jelölt három ajtón összesen hat ikon helyezkedik el, a középső királyi ajtót csak a püspökök használhatják, ezt az evangélisták és az Angyali üdvözlet ikonjai díszítik. A zölddel szinten a királyi ajtótól jobbra a tanító Krisztus ikonja, balra az Istenszülő képmása látható. A Krisztus-ikontól jobbra a templom védőszentjének képe, az Istenszülő-ikontól balra Szent Miklós vagy Szent György látható. A pirossal jelölt szint az ünnepsor, a Dodekaorton, ami az egyházi év 12 fő ünnepét ábrázolja, többek között Krisztus születését, keresztelését, bevonulását Jeruzsálembe, a Mennybemenetelt, pünkösdöt. Efölött bíborszínnel a Deészisz, vagyis a 12 apostol ikonjai láthatók. A sárgával jelölt szinten 12 próféta ikonjai kapnak helyet, a ciánkékkel jelölt ikonok a Passió egyes jeleneteit ábrázolják.
És mindez a valóságban: a siklósi szerb templom ikonosztázának részlete. Kép forrásaA törökök 1439-ben betörtek Szerbiába, ekkor érkezett az első nagyobb menekülthullám hazánkba, a Csepel-szigetre, az aldunai Kevevára környékéről. I. Ulászló király kiváltságokat és birtokot adományozott a szerbeknek, akik megalapították a Kiskevének, később Ráckevének nevezett városukat. Ezután épült fel a mai templom, ami a világ egyetlen gótikus stílusú ortodox temploma. A török itt is utolérte a szerbeket, az ikonosztáz a hódoltság után, a 18. században készült.
Kép forrásaA legnagyobb mértékű szerb kivándorlás 1690-ben indult: a szerbek a Habsburgok szövetségeseként fellázadtak a török uralom ellen. A lázadást leverték, és kegyetlen, népirtással felérő megtorlás kezdődött. I. Lipót – látva, hogy szövetségesei szorult helyzetbe kerültek – befogadta a szerb tömegeket és lehetővé tette számukra a szabad vallásgyakorlást. A szerbek elsősorban Magyarország déli területeire húzódtak, de a Duna mentén Baján, Pest-Budán, Szentendrén, sőt Komáromban is nagy közösségeik telepedtek meg. Velük együtt görög, macedón és dalmát csoportok is érkeztek az országba. A főként kereskedelemmel foglalkozó dinasztiák eleinte fatemplomokat emeltek, a mielőbbi hazatérés reményében, azonban ez az illúzió az 1699-es Karlócai békekötéssel szertefoszlott, Szerbia csak 1878-ban függetlenedett a törököktől. A magyarországi szerb és görög ortodox templomépítészet virágkora tehát a 18. századra esik, a jómódú kereskedők adományaiból egymás után épültek a szebbnél-szebb ikonosztázok Pesttől Egerig, Mikskolctól Siklósig. Az ortodox templomépítészet központja és így ikonosztázokban leggazdagabb magyar város természetesen Szentendre, ahol nem kevesebb, mint hét templomot építettek, különböző származási vidékek szerint. A szerbek visszaköltözésével később egy-egy templom a katolikusok, illetve a reformátusok használatába került, de még ma is öt nagyméretű ikonosztázzal rendelkező templom van a városban. A Pozsarevacska, vagyis a Pozsarevác vidékéről származók temploma a legszerényebb, viszont ez rejti a legrégibb képfalat, amit még az őshazából menekítettek át a hívek:
A Pozsarevacka templom ikonosztáza. Kép forrásaA város főterén álló Blagovesztenszka, vagyis Örömhír, Angyali üdvözlet templomot gazdag kereskedők építették. Az épület kifinomult eleganciája mutatja, hogy mestere nem akárki volt: a salzburgi származású pesti építőmestert, Mayerhoffer Andrást bízták meg a munkával, aki többek között a kalocsai székesegyházat és Grassalkovich Antal gödöllői és hatvani kastélyát építette.
A Szentendrére érkező legnagyobb csoportot a belgrádiak alkották. A Budai Szerb Püspökség székesegyháza az egyházmegye nevével ellentétben máig a szentendrei Belgrád-templom. Rangjához méltóan ez a legnagyobb magyarországi szerb templom. Ikonosztáza is ehhez méltó, késő barokk, rokokó remekmű, 1777 és 1781 között készült.
Szentendre, a Belgrád-székesegyház ikonosztáza. Kép forrásaA Duna-parton, a belváros szélén álló Preobrazsenszka (Urunk színeváltozása) templom ikonosztáza, ha lehet, még a székesegyházénál is pompásabb, a hatalmas belső teret teljesen kitölti. Az 1740-es években épült csodálatos alkotást a közelmúltban restaurálták.
Szentendre, a Preobrazsenszka-templom ikonosztáza. Kép forrásaA tolnai dombok között megbúvó Grábócon már a 16. században kolostort alapítottak a szerbek, azonban ez a török hódoltság alatt elpusztult. 18. századi újjáalapítása után lenyűgöző barokk stílusban építették újjá, ez az egyetlen szerb templom, ahol kupola is épült. A hatalmas belső térben szinte eltörpül az egyébként nem éppen kis méretű ikonosztáz.
Grábóc (Tolna vm.), szerb kolostor. Kép forrásaAz ikonosztázok nem csak méretüket tekintve lenyűgözőek, hanem részleteikben is. Aprólékosan faragott indák, virágfüzérek, koszorúk és oszlopok díszítik ezeket – csupán faragott embereket és állatokat nem láthatunk, az ortodoxia ugyanis bálványnak minősíti a szobrászati műveket, így ezek templomi megjelenítése szigorúan tilos.
A Petőfi téri görög ortodox templom ikonosztázának részlete a királyi kapuval. Kép forrása
A pesti szerb templom ikonosztázának részlete a királyi kapuval, valamint az Istenszülő és a Tanító Krisztus ikonjaival. Kép forrása
Baja, a Szent Miklós szerb templom ikonosztáza. Kép forrása
A siklósi templom képfala. Kép forrása
Komárom, kép forrása
Komárom, a Tanító Krisztus, mellette Keresztelő Szent János ikonjai. Kép forrása
Komárom, az próféták ikonjai. Kép forrása
Jól jellemzi a korszakot, hogy a legtöbb templomban az ikonosztáz mellett közvetlenül a magyar címer is feltűnik, általában a kétfejű sas mellén (a címlapkép bal oldalán, a szószék alatt is látható). Kép forrásaHazánkban nem csupán az ortodoxok, hanem a görögkatolikusok is emeltek ikonosztázokat. A magyar görögkatolikus egyház 1646-ban jött létre, mikor a munkácsi ortodox püspök elismerte a római pápa fennhatóságát. Liturgiáját tekintve azonban teljesen megőrizte a keleties vonásokat, így a templombelsők elrendezése is a bizánci hagyományokat követi. A görögkatolicizmus egyház főként a ruszinok lakta vidékeken volt elterjedt, az egyház központja hagyományosan Hajdúdorog, amit a Bocskai által letelepített ruszin hajdúk alapítottak.
A hajdúdorogi görögkatolikus székesegyház ikonosztáza. Kép forrásaA hajdú hagyományokból alakult ki az a hazánkban egyedülálló szokás, hogy húsvétkor Krisztus-katonák őrzik a Szentsírt nagypéntek és húsvétvasárnap, épp az ikonosztáz előtt őrt állva.
Az őrt álló Krisztus-katonák. Kép forrásaA kárpáti ruszin fatemplomok ikonosztázai szinte népies alkotások, elrendezésüket illetően megegyeznek a gazdag kereskedők szentendrei és pesti templomaiban lévőkkel, azonban részleteikben szerényebbek, egyúttal kedvesebbek, bájosabbak:
A kárpáti Ladomérvágása ruszin fatemplomának ikonosztáza. Kép forrásaSzerző: Szende András Architextura blog
Megjegyzés küldése