Amikor a Kelet egzotikum volt: orientális építészet Európában

A 18. században az iszlám országok Európa számára még az egzotikus különlegességet jelentették.

A kép Egerben készült - Minaret a Knézich Károly utcában. Kép forrása

Az egri az ország legjobb állapotban fennmaradt minarete, a torony 40 méter magas, az azon körbefutó terasz pedig 26 méteren húzódik. Odafent garantáltan elakad a lélegzetünk is a kilátástól, igaz, a fantasztikus panoráma mellett ebben a lélegzetelállásban azért az is közrejátszik, hogy mire felértünk, már 97 vaskos lépcsőfokot leküzdöttünk! Nehezen mozgóknak, tériszonyosoknak és klausztrofóbiásoknak talán úgy marad szebb emlék a minaret, ha csak kívülről csodálják meg, de a kihívások kedvelőinek mindenképp érdemes felkapaszkodni a teraszra is! 

Az 1596 körül épült minaret múltja számos érdekességet tartogat. A toronyhoz eredetileg tartozott egy dzsámi is, ezt viszont 1841-ben elbontották mellőle, így született meg végül a ma is látható állapot. Kis híján maga a minaret is majdnem elpusztult egyszer. A török hódoltság lezárultjával, az addig elnyomott egriek szerették volna lerombolni az épületet, egyfajta szimbolikus lezárást adva így a múltnak. Pusztán lebontani a tornyot nem lett volna túl látványos, így izgalmasabb ötletük támadt, mégpedig, hogy inkább ledöntik azt. A legenda szerint hoztak is 400 ökröt, befogták őket a torony elé, de mindhiába, a minaret állva maradt, még csak meg sem ingott. A kudarcnak köszönhetően láthatjuk ma is az emléket, igaz, némiképp azért személyre szabott módon: ha alaposan megfigyeljük, a torony csúcsán ugyan máig látható a félhold, de abból most már egy kereszt magasodik ki. Ezzel az egri az egyetlen olyan minaret a világon, aminek kereszt van a tetején. 

A kép Budapesten készült - a Róheim-villa keleties szobája. Kép forrása

A huszadik-huszonegyedik század nagy bevándorlási hulláma előtt az iszlám kelet egyfajta különlegességet, egzotikumot jelentett, hasonlóan Japánhoz, vagy Kínához - noha a 17. század végéig az iszlám közvetlenül Közép-Európát fenyegette. De az emberek gyorsan felejtenek, a törökverő, sőt a harcokban hősi halált halt magyar főurak unokái már török szultánnak öltöztek a jelmezbálokon, kertjeikben "mecseteket" építettek. A török divat nem csak a felfedezések miatt lett népszerű, mint a Távol-Kelet, hanem a közvetlen érintkezés során: a törökellenes háborúkban jelentős szerepet játszó Badeni Lajos épp Buda 1686-os visszafoglalása idején ejtett jelentős hadizsákmányt, sátrakat, turbánokat, fegyvereket. Ezeket fővárosába, Rastattba szállította, és ott előszeretettel viselte ezeket a feltűnő ruhákat - népe el is nevezte "Török Lajosnak". A szomszédos Pfalz fejedelmeinek schwetzingeni kastélyparkjában 1776-ban külön török kert épült, központjában egy mecsettel. Ezeknek az épületeknek semmilyen ideológiai, vallási jelentése nem volt, a török mecset sokszor egy kínai pagoda, egy görög templom, vagy épp egy gótikus csarnok mellett áll. Ezeket a funkció nélküli építményeket az angol nyelv folly-nak, vagyis bolondságnak, bolondozásnak nevezi.

Schwetzingen, török mecset. Kép forrása

A csehországi Lednice-Valtice kertegyüttesben, Liechtenstein-hercegek birtokán a park egyik fő látványtengelye épp a minaret köré szerveződik. A világörökség részét alkotó, többszáz hektáros parkot hasonló, egy-egy építményre irányuló, akár több kilométer hosszú nyiladékok szervezik.

Valtice, minaret. Kép forrása

A török divat Nagy-Britanniát is elérte, igaz, itt erőteljes indiai hatások is érvényesültek. 1787-ben későbbi IV. György építtette ezt a különös épületet Brightonban, a híres tengeri üdülővárosban. 

Brighton, a bizarr Royal Pavilion. Kép forrása

A török, illetve arab világ képzetéhez hozzátartozott a kávéház szokása. A szász kereskedővárosban, Lipcsében 1556-ban említik először az "arab kávéfához" nevű házat, aminek homlokzatára 1718 körül került fel ez a házdísz. Ekkoriban még nem voltak házszámok, az épületeket egy-egy embléma alapján azonosították.

Lipcse, "arab kávéfa"-ház. Kép forrása

A török divat az oszmán uralom alatt sokat szenvedett Magyarországon is megjelent. A törökverő Esterházyak tatai kastélyában két szobát is török hadisátorra emlékeztető festés díszít.

Tata, török sátorszoba, saját felvétel

Tata, török sátorszoba, saját felvétel

A tatai angolkertben, valamint Esterházy család grófi ágának másik jelentős birtokán, Csákváron is épült "török mecset". Előbbi épület, ha romosan is, de őrzi még a keleties vonásokat, utóbbit vadászkápolnává alakították a 19. század végén. 

A csákvári mecset Pietro Rivetti festményén. Kép forrása

Az orientalista divat folytatódott a következő évszázadban is. Róheim Sámuel fakereskedő 1890-ben építtette fel villáját a Városliget közelében. Az épületben külön mór szoba is helyet kapott. A villát később Tisza István bérelte, ez a helyiség volt a dolgozószobája. A miniszterelnököt ennek közelében, az előcsarnokban ölték meg 1918 novemberében. 

A Róheim-villa keleties szobája. Kép forrása

Forrás: - Architextura blog