Az ország legmélyebb bányatava az egykori külszíni fejtés bányagödrét tölti ki, és a különböző fémtartalmú ásványok miatt érdekes elszíneződésekben tündököl.
Az egykori ércbánya falai, sziklás kiszögellései teszik a zöldes, kékes árnyalatokban pompázó tavat még látványosabbá, míg a környékét bemutató tanösvény kilátóplatformjai és a rudapithecus lelőhelye fölé emelt látványtár lehetőséget kínálnak a helyszín mélyebb megismerésére.
.jpg)
Évszaktól és fényektől függően változik zöld és kék között a Rudabányai-tó színe
Fénykép: Német-Bucsi Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A Rudabányai-hegység fő vonulatában, az egykori bányagödrök legmélyebbre hatoló mélyedésében, a termelés és víztelenítés felhagyása után két bányató kezdett el fejlődni, az 1990-es évek közepén pedig összeolvadva tekintélyes méretű bányató keletkezett, amely az ország legmélyebb állóvize. A termelési szintek 20 méterenként követték egymást, és végül a 3. szintet is elöntötte a víz, így kb. 60 méteresre becsülik a tó mélységét – igaz, az erodálódó bányafalak törmeléke folyamatosan tölti. Az orsó alakban elvékonyodó tó 320 méter hosszú, legnagyobb szélessége 120 méter, középvonalában, a Nagy-fal előtti lankásabb résznél az egykor szomszédos két bányagödröt magasabb rámpa választja el, de mára ez is víz alá került.
A tó mélykék színét a víz tisztasága adja, ugyanis csak a csapadékvíz és a bánya lejtőtörmelékén, repedésein beszivárgó víz biztosítja az utánpótlását, így mélységtől függően sötétebb kék vagy világosabb türkiz színű.
.jpg)
Színpompás alkonyat a zafírkék Rudabányai-tó felett
Fénykép: Gulyás Attila, Magyar Természetjáró Szövetség
A bányában főként vasércet és rézércet fejtettek, ezért a fémek minimális színezése is érvényesülhet, bár a legnagyobb mértékben jelenlévő vas pont barnás, sárgás, vöröses tónust ad a környező kőzeteknek, míg a rézásványok, az azurit és a malachit kék és zöld színben pompáznak. A középkorban festéknek fejtették ezeket az ásványokat, de a víz megszínezéséhez nem állnak rendelkezésre kellő mennyiségben.
A tó körül félköríves tanösvényt alakítottak ki, aminek segítségével a helyi bányászat történetével és a délkeleti bányaoldalban talált ősmajom, a rudapithecus hungaricus lelőhelyével, jelentőségével ismerkedhetünk meg. Számos kilátóplatform is épült a tó köré, ezekről a víztükörre, a bányafalakra és a környező erdőkre látunk rá remekül, főként a keleti oldalról.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: TERMÉSZETJÁRÓ
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.