1948. február 13-án alapították meg a Kossuth-díjat, amely mára Magyarország egyik legnagyobb presztízsű állami elismerésévé vált. A Kossuth-díjat a magyar kultúra, művészet, tudomány és közélet kiemelkedő alakjai kaphatják meg, akik munkájukkal maradandó értéket hoztak létre.
A kitüntetés névadója Kossuth Lajos, a magyar történelem egyik legmeghatározóbb alakja, akinek neve egyet jelent a nemzeti függetlenséggel és a polgári fejlődéssel. A Kossuth-díjat a II. világháborút követő újjáépítés korszakában alapították meg, azzal a céllal, hogy a nemzet számára erkölcsi és szellemi iránymutatást adó példaképeket állítson.
Kossuth Lajos figurája a Kossuth-díj tetején.
Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd
Kossuth-díj: a legnagyobb szakmai és erkölcsi elismerés
Az évtizedek során a Kossuth-díj rangja folyamatosan nőtt, és ma már egyértelműen a legnagyobb szakmai és erkölcsi elismerések közé tartozik. Színészek, írók, zenészek, rendezők, tudósok és alkotók egész sora vehette át, akik generációk gondolkodására és kultúrájára hatottak.
A díjátadás hagyományosan március 15-éhez, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ünnepéhez kapcsolódik, tovább erősítve a történelmi és nemzeti jelentőségét.
A Kossuth-díj nemcsak egy kitüntetés, hanem annak jelképe is, hogy a magyar teljesítmény és tehetség hosszú távon is értéket jelent.
A díjat 1963 óta csupán kulturális és művészeti alkotó tevékenységért ítélik oda. 1991-től a kitüntetettek a pénzjutalom, az oklevél és a jelvény mellett egy Kossuth Lajost formázó emlékszobrot is kapnak. A Kossuth-díjat egy személy többször is megkaphatja. 1990 óta határon túli alkotók is átvehetik.
Az első Kossuth-díjasok
Az első díjakat 1948. március 14-én adták át, az 1848-as forradalom centenáriumi ünnepségéhez kapcsolódva, amikor több mint száz kiváló tudós, művész és közéleti személyiség vehette át a kitüntetést. A kezdetekkor a díjazottak között olyan nevek szerepeltek, mint Bajor Gizi színésznő, Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas tudós vagy Déry Tibor író, akik munkásságukkal nemzetközi hírnevet is hoztak Magyarországnak. Posztumusz díjat kapott mások mellett Bartók Béla zeneszerző, Derkovits Gyula festő és József Attila költő.
A jutalom összege többször változott
Az idők során többször változott a díjjal járó, adómentes juttatás nagysága, a húszezer forintos induló összeget 1955-ben 50 ezer, 1964-ben 100 ezer forintra emelték. A fokozatok egységesítése után, 1977 és 1984 között 80 ezer forint lett a jutalom, amely 1985-ben 200 ezer forintra nőtt. A díjjal járó jutalom összege az Országgyűlés 2013. évi döntése értelmében jelenleg a bérből és fizetésből élők előző évi (a Központi Statisztikai Hivatal által számított), országos szintű nettó nominál átlagkeresetének hatszorosa, ötvenezer, illetve százezer forintra való felkerekítéssel. A nagydíjjal járó adómentes jutalom összege a díj összegének kétszerese.
Az összefoglal eredeti helye, forrása: - ORIGO
Szerkesztői nyilatkozat
A „Minden, ami Eger” oldalán megjelenő tartalmak elsődleges célja a tájékoztatás, valamint Eger és térsége eseményeinek, értékeinek, történetének és közéletének bemutatása. Törekszünk arra, hogy írásainkban a rendelkezésünkre álló információkat pontosan, tényszerűen és lehetőség szerint több forrás alapján közvetítsük.
Közéleti vagy politikai témák feldolgozásakor célunk a tárgyilagos tájékoztatás és a releváns nézőpontok bemutatása. Az ilyen témájú cikkek közlése önmagában nem jelenti valamely politikai párt, szervezet, jelölt vagy közéleti szereplő támogatását.
A cikkekben szereplő információk a közzétételkor rendelkezésre álló adatokon és megjelölt forrásokon alapulnak. Amennyiben új, hiteles információ válik ismertté, a tartalmakat szükség szerint pontosíthatjuk vagy frissíthetjük.
Az oldalon megjelenő tartalmak általános tájékoztatásul szolgálnak, és nem minősülnek jogi, pénzügyi, egészségügyi vagy más személyre szabott szakmai tanácsadásnak.