Galya-tető hegycsúcs a Mátrában, Magyarország 3. legmagasabb hegycsúcsa az ugyancsak mátrai Kékes és Hidas-bérc után, magassága 964 méter a tengerszint felett. A környezetében kialakult település Galyatető, amely közigazgatásilag Mátraszentimre része.
Nevének eredete
Neve valószínűleg a szlovák eredetű, „fátlan, füves hegy” jelentésű „gol'a” szóból származik.
Kodály Zoltán is nagyon szerette a Mátrát, gyakran pihent és alkotott Galyatetőn. Több mint hat évtizeden át járta örömmel a hegyet és az erdőket, miközben népdalokat, és a tájegységben fellelhető gazdag népzenei hagyományokat gyűjtött.
Már az első világháború előtt állt Galyatetőn egy menedékház, 1934 és 1939 között megépült a híres Nagyszálló és vele együtt a kistemplom.
Naplemente Galya-tetőn, Mátrafotó: Molnár Péter Photography Facebook
Galyatetőn korábban sípálya is volt, ma is működik az 1980-as évek végén épített Biatlon Centrum a lőtérrel és a sífutó pályákkal, ahol ifjúsági biatlon-világbajnokságot is rendeztek. Galyatető klimatikus adottságai miatt a tél nagy részében alkalmas sífutásra, és egész évben a kirándulók kedvelt úti célja, hiszen számos turistaút érinti, köztük az Országos Kéktúra egy szakasza is.
A Galya-tető mellékcsúcsán, a Péter hegyesén található az 1934-ben épült 960 méteres tengerszint feletti magasságban álló Galya-kilátó, melyet 2014-2015 közt felújítottak. A kilátó eredetileg 17 méter magas volt, melyet további 13 méternyi vasbeton magasítással és dupla lépcsőspirállal láttak el felújításakor. A kilátó felső, új építésű szintjein három bivakszállást alakítottak ki a túrázók számára.
A torony felújítása 70 millió forintba került, melyet uniós források igénybevételével finanszíroztak. A torony 30 méter magas, tetejéről tiszta időben szép kilátás nyílik: a Kékes könnyen észrevehető, de ha hidegfront utáni, teljesen tiszta, páramentes a levegő, akár Budapestre is belátni, szerencsés esetben távolabbra is. Például akár a Magas-Tátra is felismerhető észak felé nézve
Megjegyzés küldése