Az Egri Servita templom (más néven Szervita templom) barokk stílusú római katolikus templom Eger belvárosában. A 18. században épült a Szűz Mária Szolgái rendje számára, és ma is az egri hitélet egyik meghatározó műemléke, híres Fájdalmas Anya-kegyhelyéről és éves búcsújáról.
Történet és építészet
A templomot az osztrák eredetű szervita rend emelte 1728 és 1752 között, a török hódoltság után újjáéledő városban. Tervezője Hugo Maria Hazael szervita atya volt, aki különösen a templom kecses, hagymasisakos tornyát alkotta meg. A homlokzat hajlított falfelületén Benisi Szent Ferenc és Szent Pellegrin szobrai díszítik a fülkéket. A főkapu Singer Mihály egri szobrász munkája 1752-ből.
Belül a főoltár központi eleme a Fájdalmas Szűzanya-szobor, amely a templom lelki központja. A templom mellett álló copf stílusú rendházban ma az egri Karitász működik; refektóriumát Kracker János Lukács freskói díszítik.
• Eger nevezetességei. Templomok
Fájdalmas Anya-búcsú
A templomhoz kötődik Eger legnagyobb vallási eseménye, a Fájdalmas Anya-búcsú, amelyet szeptember harmadik vasárnapján tartanak. A hagyomány több évszázados, a zarándokok ezrei a gyász és vigasz jelképeként keresik fel a Fájdalmas Anyát. A búcsú népi elemei közé tartoznak a mézeskalács és viasz fogadalmi ajándékok, valamint az ünnepi körmenet.
Jelentősége napjainkban
Az Egri Servita templom az egyetlen olyan magyarországi szervita templom, ahol a rend tagjai ma is aktívan szolgálnak. A templom a város egyik legszebb barokk épülete, a vallásos turizmus és a helyi közösségi élet kiemelkedő helyszíne.
A Servita rend rövid bemutatása
A Szervita Rend (teljes nevén: Szűz Mária Szolgáinak Rendje) a 13. században alakult Firenze városában. Különösen a Szűz Mária tiszteletére, valamint a szenvedők és rászorulók segítésére helyezték a hangsúlyt. Magyarországra a 17. században érkeztek.
A Serviták megjelenése Egerben
A Servita rend a 18. század elején telepedett meg Eger városában, nem sokkal azután, hogy a török uralom megszűnt. A város ekkor jelentős újjáépítésen és katolikus megújuláson ment keresztül.
A rend szerepe Eger életében
A Serviták fontos szerepet töltöttek be:
- lelkipásztori munkában
- oktatásban és prédikációban
- a hívek vallásos életének erősítésében
Kolostoruk a templom mellett állt, és hosszú ideig aktív közösségi és spirituális központként működött.
Későbbi sors
A rend működését a 18. század végén jelentősen befolyásolták II. József egyházpolitikai reformjai, amelyek sok szerzetesrendet feloszlattak vagy korlátoztak. A Serviták is nehézségekkel szembesültek, de a templom fennmaradt.
A 20. században, különösen a kommunista időszak alatt, a szerzetesi élet ismét visszaszorult, de a templom továbbra is működött mint plébániatemplom.
Ma
Az egri Servita templom ma is:
- működő katolikus templom
- történelmi és művészeti érték
- csendesebb, kevésbé turistás hely Egerben
Megjegyzés küldése