Idén ünnepelte 80. születésnapját Koltai Lajos, az egyetemes mozgóképművészet egyik legjobb fotográfusa.
A Kossuth-díjas operatőr és rendező 1946. április 4-én született Budapesten. Sikerének legfőbb kulcsát jelentő egyedülálló vizuális látásmódját egy különösen felkavaró gyermekkori élményéhez köti. Mindössze hároméves lehetett, amikor egy nyári fürdőzés alkalmával kis híján belefulladt a Tiszába, mert a nagyobbakat követte a mély vízbe, de mivel nem tudott úszni, a hullámok azonnal összecsaptak a feje fölött. Mielőtt édesapja a megmentésére sietett volna, a zavaros vízen keresztül még láthatta a túlsó part jegenyéinek különös fényben játszó kontúrjait. A kép olyan mélyen bevésődött a későbbi operatőr-rendező emlékezetébe, hogy még sok évvel később is meghatározta képalkotói munkáját.
Koltai Lajos – vagy ahogy mindenki becézi, Sutyi – már a gimnázium alatt is foglalkozott amatőrfilmezéssel. Érettségi után a Magyar Televízióban kapott állást: először segédoperatőrként, majd kameramanként dolgozott. Egy év múltán felvették a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, ahol a pályáját később is egyengető, legendás operatőr, Illés György tanítványa volt.
Stílusnyelve már ekkor kirajzolódni látszott: kamerája nemcsak rögzített, de gondolatokat, hangulatokat is kapcsolt a mozgóképhez. Már egészen fiatalon neves rendezőkkel dolgozott együtt, és olyan sikerfilmeknek volt az operatőre, mint az azóta igazi klasszikussá vált Megáll az idő.
Tíz évvel főiskolai vizsgafilmjét, az akkor azonnal betiltott Agitátorokat követően 1979-ben dolgozott együtt először Szabó Istvánnal, akihez a későbbiekben is különleges munkakapcsolat fűzte: a rendező majd minden filmjében ő állt a kamera mögött. A Szabó–Koltai alkotópáros negyven éven át készített közösen filmeket, együttműködésükből pedig olyan világraszóló sikerek születtek, mint az Oscar-díjas Mephisto, vagy a hollywoodi sztárokkal forgatott Csodálatos Júlia (Being Julia).
Koltai Lajos a ’80-as évektől az Egyesült Államokban is dolgozott filmes projekteken. Több közös munkája volt a magyar származású Luis Mandokival, két alkalommal pedig az olasz Giuseppe Tornatore számára fényképezett. Az óceánjáró zongorista legendájáért és a Monica Bellucci főszereplésével forgatott Malénáért egyaránt az év legjobb operatőrének járó David di Donatello-díjjal tüntették ki Olaszországban. Az utóbbi operatőri munkálataiért pedig még az Oscar-díjra is jelölték.
Szakmai elismertségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a tengerentúlon az általa kidolgozott különleges megvilágosítási eljárást „lajosing" néven tanítják az operatőrök új nemzedékeinek. Koltai a belső terek megvilágítását illetően a világon a legjobbak közé tartozik. Különleges ismerője a fénynek, képeivel teremti meg egy-egy film alaphangulatát. Vallja, hogy a technikai tudás nem elég, a jó felvételhez az is szükséges, hogy az operatőrnek legyen véleménye a világról. Olyan sztárokkal dolgozott együtt, mint Jodie Foster, Robert Downey Jr. vagy a híresen kellemetlen természetű Sean Connery, aki a közös forgatásuk végén egy üveg pezsgővel köszönte meg a magyar operatőr munkáját a következő – a skót színésztől szokatlanul kedves – üzenettel: „az én drága Lajosomnak”.
Az ezredfordulót követően több ízben rendezőként is kipróbálhatta magát. Első önálló filmje a Nobel-díjas Kertész Imre holokausztregényéből azonos címmel készült Sorstalanság. Bár az alkotás képi világáért a Balázs Béla-díjas Pados Gyula felelt, a forgatás utolsó napjaiban rövid időre Koltai vette át a fotografálás feladatait is. Közös munkájuk bizonyíték, hogy Koltai rendezőként is képes volt megőrizni karakteres képalkotói látásmódját. Az utóbbi években a Semmelweis Ignácról szóló kosztümös film direktoraként aratott komoly sikert: az alkotás 300 ezernél is több nézőt vonzott a mozikba és ezzel a 2023-as év legnézettebb magyar filmje lett.
Koltai Lajos jelenleg is tagja a filmszakma legnagyobb elismerésének számító Oscar-szobrokat évről évre odaítélő Amerikai Filmakadémiának. Emellett rendezői mesterképzésen tanítja a jövő filmeseit a Színház- és Filmművészeti Egyetemen. Talán mondanunk sem kell, hogy „a fények embere” munkájához az intézmény legvilágosabb tantermét kapta.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: Nemzeti Archívum
Megjegyzés küldése