Az 1936-ból származó írás élénk és részletgazdag képet fest az egri ócskapiac mindennapjairól, amely a Minaret közelében, a Knézich Károly utca elején működött. Ez a piac nem csupán egyszerű árusítóhely volt, hanem a város egyik legszínesebb, legpezsgőbb társadalmi tere, ahol hétfőnként és péntekenként hatalmas tömegek gyűltek össze. A piac az évek során kinőtte eredeti helyét: már nem is egyetlen sorból állt, hanem az utca mindkét oldalára kiterjedt, jelezve a kínálat és a kereslet folyamatos növekedését.
A kínálat rendkívül sokrétű volt: az olcsó, úgynevezett „filléres regényektől” egészen az értékes bútorokig bármit meg lehetett találni. A vevők pokrócok között sétálva válogattak a legkülönfélébb tárgyak között, melyek sokszor meghökkentő összevisszaságban kerültek egymás mellé. Egyik helyen egy kiérdemesült gramofon szólt fáradhatatlanul, ugyanazt a slágert ismételve, míg mellette ócskavasakat, törött szerszámokat és különféle háztartási eszközöket kínáltak eladásra.
A piac egyik különlegessége az árusok személyisége volt. Közülük kiemelkedett az úgynevezett „exponált” eladó, aki beszédkészségével és rámenősségével szinte bármit el tudott adni. Ő maga is úgy nyilatkozott, hogy az ócskás mesterség kiváló megélhetést biztosít: bár nem hoz nagy hasznot, a mindennapi szükségleteket mindig fedezi. Megfigyelése szerint egyre több olyan vevő jelent meg a piacon, akik korábban a belvárosi üzletek vásárlói voltak, ami azt mutatja, hogy a gazdasági helyzet hatására az emberek inkább a használt, de olcsóbb árukat keresték.
(képeslap az 1930-as évekből, ahol látható az ócskáspiac a Minaret után a Knézich Károly utcában, az Irgalmas kórház Elmegyógyintézetének fala előtt)
A farsangi időszak különösen nagy forgalmat hozott a piac számára. Ekkor szinte minden elfogyott: keleti ruhadarabok, különleges ékszerek, régi tükrök, cipők és még számtalan furcsa, olykor mulatságos tárgy is gazdára talált. Az álarcos bálok kellékei iránti kereslet rövid ideig tartott, de annál intenzívebb volt.
A farsang elmúltával azonban új „divat” vette át a helyét: a detektív- és ponyvaregények iránti kereslet ugrásszerűen megnőtt. Ezek az olcsó, gyakran néhány fillérért kapható könyvek a munkanélküliek és szabadidejüket kereső emberek körében váltak népszerűvé. Az olvasók ezekből a történetekből ismerhették meg a világ különféle bűnözőinek kalandjait, bár szerencsére ez az „irodalmi tájékozottság” nem jelent meg a valóságban a közbiztonság romlásaként.
Összességében az egri ócskapiac nem csupán kereskedelmi helyszín volt, hanem a kor társadalmi és gazdasági viszonyainak tükre. A Minaret árnyékában zajló alkudozások, a tárgyak sokfélesége és az emberek történetei mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez a piac élő, lüktető közösségi térként működjön, amely egyszerre szolgálta a megélhetést és a mindennapi élet színesítését.
Az összefoglaló eredeti helye, forrása: ócskapiac
Megjegyzés küldése