A 20. század első felében Eger méltán érdemelte ki a „magyar Athén” elnevezést. A mindössze harmincezer lakosú városban a 40-es évek elején mintegy negyven iskola működött, amelyekben összesen nyolcezer diák tanult. Ez az arány nemcsak országos viszonylatban volt kiemelkedő, hanem bizonyította, hogy Eger a vidék egyik legfontosabb oktatási központjává vált. Nem volt még egy olyan vidéki város az országban, amely ilyen gazdag és sokszínű iskolakultúrával büszkélkedhetett volna.
Eger oktatási intézményei rendkívül széles spektrumot fedtek le. A városban működött jogakadémia, hittudományi főiskola és papnevelő intézet, tanítónőképző intézet, valamint az Angolkisasszonyok leánylíceuma és felsőkereskedelmi iskolája. Jelentős szerepet töltött be a Ciszterci rend Szent Bernát Gimnáziuma, a Magyar Állami Dobó István Gimnázium, valamint a római katolikus kereskedelmi középiskola is. Emellett jegyzői tanfolyam, borászati és szőlészeti szakiskola, sőt még siketnéma intézet is működött a városban. Ezek az intézmények nemcsak az egri fiatalok számára biztosítottak tanulási lehetőséget, hanem a környező településekről, sőt az ország távolabbi részeiből is vonzották a diákokat.
Különösen figyelemre méltó, hogy az érseki tanítóképzőben alig tanultak egri diákok: a tanulók többsége Budapestről és az ország nyugati részéből érkezett. Ez is jól mutatja Eger országos jelentőségét az oktatás terén. A város fejlődésében jelentős szerepet játszott Klebelsberg Kunó kultuszminiszter, akinek támogatásával számos állami elemi és általános iskola épült. Nevét köztér is őrzi, ezzel is tisztelegve munkássága előtt.
Eger nemcsak az oktatásban, hanem a sportéletben is kiemelkedett. Olyan kiváló sportolók öregbítették a város hírnevét, mint Piller György olimpiai bajnok vívó és Bárány István olimpiai ezüstérmes úszó. Az Egri Római Katolikus Fiú Felsőkereskedelmi Iskola különösen nagy hírnévnek örvendett. Az intézmény Szmrecsányi Lajos érsek kezdeményezésére 1921-től a Líceum épületében működött, és az 1937–38-as tanévben indult meg gyors fejlődése.
Az iskola igazgatója, Angyal Lajos, az államtudományok doktora volt, aki magas színvonalú oktatást biztosított. A tantestület munkáját erősítette Oltai Rudolf testnevelő tanár is, aki modern módszereket vezetett be. Az ő nevéhez fűződik az atléták, vívók és tornászok korszerű felkészítése, valamint a palánkos kosárlabda meghonosítása Egerben.
Az iskola sportélete is kiemelkedő volt. Az úszószakosztály napi edzéseket tartott, és jelentős sikereket ért el. A Budapesten, 1943. szeptember 18-án megrendezett országos ifjúsági versenyen két bajnoki címet is szereztek: a 4x200 méteres gyorsváltóban és a 3x100 méteres vegyes váltóban. Ezek a sikerek jól mutatják az intézmény magas szintű sportképzését és a diákok elhivatottságát.
Az egri „kerista” diáknak és tanárnak lenni rangot jelentett az országban. Az itt szerzett tudás és nevelés nemcsak szakmai, hanem erkölcsi értelemben is meghatározó volt. Az intézmény később jogutódként az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskolában folytatta működését, ahol Oltai Rudolf nyugdíjazásáig dolgozott.
Összességében Eger a 20. század első felében valóban kiérdemelte a „magyar Athén” elnevezést. Oktatási intézményei, kiváló tanárai és tehetséges diákjai révén a város az ország egyik legfontosabb szellemi központjává vált, amelynek hatása messze túlmutatott saját határain.
Az összeállítás eredeti helye, forrása: iskváros
Megjegyzés küldése