Az egri strandfürdő története – múltból a modern élményfürdőig

Eger egyik legismertebb természeti kincse a föld mélyéből feltörő gyógyhatású hévíz, amely évszázadok óta meghatározza a város életét. Az egri termálforrások és a természetes meleg vizű tavak már az ősidők óta szolgálták az itt élő népek tisztálkodását és pihenését.

Az első írásos emlék 1495-ből származik, amikor Bakócz Tamás egri püspök udvartartásának számadáskönyvében megemlítik a „meleg víz épületét”. Ez valószínűleg egy korai fürdőház lehetett, amelyet a hőforrások közelében építettek. Néhány évvel később, 1508-ban már fürdőmester is dolgozott Egerben, amit Estei Hippolit feljegyzései bizonyítanak. Ő maga is szívesen használta a fürdőt, sőt, fürdéshez külön, török vászonból készült inget viselt – ami a mai fürdőruha elődjének tekinthető.

A 16. század elején tehát már jól működő fürdőkultúra létezett a városban. 1517-ben Estei Hippolit vendégei is megcsodálták azt a nagy meleg vizű tavat, amely még télen sem fagyott be. Ez a tó a mai strandfürdő egyik medencéjének helyén lehetett.

A történet következő fontos szakasza a török hódoltság idejére esik. Az Eger várának eleste (1596) után új, mohamedán fürdőkultúra honosodott meg. A ma is ismert török fürdőt Arnaut pasa építtette 1610 és 1617 között a korábbi fürdő átalakításával. Nyolcszögletű medencéje ma is a gyógyítást szolgálja.

A törökök kiűzése után a fürdő ismét egyházi tulajdonba került, és még II. Rákóczi Ferenc is többször felkereste. Az épület azonban idővel leromlott, és 1735-re már a kupolája is hiányzott. A 19. században Pyrker László jelentős felújításokat végeztetett: új kupolát építtetett, fürdőorvost alkalmazott, és megnyitotta a mai Egészségház utcát a könnyebb megközelítés érdekében.

Gyógymedence 1970-es évek

A 20. század elején új korszak kezdődött. 1913-ban a város megvásárolta a fürdőt Szmrecsányi Lajos tulajdonából. Később az Egri Városfejlesztési Rt. vette át, amelynek vezetésével korszerűsítések indultak. Bárány Géza főmérnök tervei alapján a korábbi meleg vizű tó helyén egy különleges formájú medencét alakítottak ki, amely eleinte női uszodaként működött.

Az 1930-as években fontos változás történt: a női uszodát vegyes strandfürdővé alakították. Ez nemcsak társadalmi, hanem gazdasági szempontból is jelentős lépés volt. 1933-ra elkészült az új, 25×50 méteres nagymedence, majd 1934-ben az egri termálvizet hivatalosan is gyógyvízzé nyilvánították. Ez óriási lendületet adott a város idegenforgalmának.

A strandfürdő folyamatosan bővült: új medencék, gyermekrészleg, zuhanyzók és kiszolgáló létesítmények épültek. 1954-ben a területet tovább növelték, majd 1962-ben egy véletlenül felfedezett, 44 °C-os termálvízforrás is gazdagította a kínálatot.

Az elmúlt évtizedekben a strandfürdő teljesen megújult. Modern élménymedencék, versenyzésre alkalmas uszoda és csúszdák épültek. A 21. századi egri strandfürdő ma már nemcsak gyógyulási lehetőséget kínál, hanem élményekben gazdag kikapcsolódást is.

Az egri strandfürdő története jól példázza, hogyan válhat egy természetes adottság évszázadokon átívelő kulturális és turisztikai értékké. A múlt öröksége és a modern fejlesztések együtt teszik ezt a helyet különlegessé mind a helyiek, mind az idelátogatók számára.

Az összeállítás eredeti helye, forrása: strand