Eger városának múltja számos titkot rejt, amelyek közül sok a föld alatt, vagy éppen a szemünk elől elzárva várja, hogy újra felfedezzük őket. Az egykori Egal szórakozóhely és az EgriX extrém sportpálya területén végzett próbaásatások ismét ráirányították a figyelmet a város középkori örökségére. A feltárások során előkerültek a régi városfal és a hozzá tartozó árokrendszer maradványai, valamint egyéb épületek nyomai, amelyek Eger egykori védelmi rendszerének fontos elemei voltak.
A Cifraiskola kertjében található romok és az északi kerítés fölött megbúvó támfal ma is emlékeztetnek arra, hogy a város egykor kettős falrendszerrel rendelkezett. A külső és belső városfal vonala valószínűleg a mai iskola épülete mentén húzódott. A 16. század végéig Eger védelmét csupán palánkfal biztosította, ám a kor hadászati fejlődése szükségessé tette a megerősítést. Az itáliai mesterek irányításával megkezdett építkezések során a palánkot fokozatosan kőfallal váltották fel.
A városfal építése a Dobó István nevéhez fűződő ostrom után, az 1570-es évek végén indult meg, és 1592-re már nagyrészt be is fejeződött. A Cifra-kapu címeres kövén látható 1587-es évszám is ezt az időszakot idézi. Ez a kapu a városfal északkeleti részén állt, az Eger-patak mentén húzódó út közelében, és impozáns látványt nyújthatott: magas, sisaktetős építmény volt, amelyet két oldalról egy-egy többszintes körtorony védett.
A régészeti feltárások szerint a városfal vastagsága 0,8 és 1,2 méter között mozgott. Bár pontos magasságát nem ismerjük, a fennmaradt maradványok alapján jelentős védelmi szerepet tölthetett be. A falat kívülről árok övezte, amelynek mélysége a terepviszonyoktól függően változott, a nyugati részen akár a 2–2,5 métert is elérhette. Egy 1688-as leírás szerint az árok kővel volt kirakva, ami az erózió elleni védelmet szolgálta. Az árok külső peremén földsánc húzódott, bizonyos helyeken pedig kőfallal erősítették meg, így kialakítva a kettős falrendszert, az úgynevezett „Zwinger-Mauer”-t.
Napjainkban a Városfal utcában még láthatók felújított falszakaszok, valamint a felszín alatt és felett húzódó maradványok, amelyek a középkori Eger egykori dicsőségét idézik. Ezek az emlékek azonban veszélyben vannak: az idő múlása és az emberi beavatkozás lassan eltünteti őket. Éppen ezért fontos, hogy nyitott szemmel járjunk, és észrevegyük, megörökítsük ezeket az értékeket, mielőtt végleg eltűnnek.
Eger városfalainak története nem csupán kövek és romok története, hanem egy olyan múlté, amely ma is formálja a város arculatát. A rejtett falak felfedezése közelebb visz bennünket ahhoz, hogy megértsük és megbecsüljük ezt az örökséget.
Forrás: Berecz Mátyás: Eger városfalai = Agria XLII.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 2006 Beszélő utcanevek – A városfal utca Sugár István: Eger város falainak és kapuinak története = Agria VI.: Az Egri Dobó István Vármúzeum évkönyve. Eger, 1968
Forrás: https://egertortenetiismerettara.ewk.hu/3-varosfal/
Megjegyzés küldése