Meglepő felfedezésre jutottak a kutatók: a talajban élő mikroszkopikus élőlények aktívan befolyásolhatják a csapadék kialakulását. A vizsgálatok szerint az eső képződése nemcsak az égben, hanem részben a föld alatt kezdődhet.
Egy friss tanulmány szerint bizonyos baktériumok és gombák olyan fehérjéket termelnek, amelyek képesek beindítani a csapadékképződést a felhőkben. Ezek az apró részecskék a levegőbe jutva olyan „szilárd magként” működnek, melyek segítik a víz jéggé alakulását. A felfedezés új megvilágításba helyezi az eső keletkezését és a földi élővilág szerepét az éghajlatban.
A talajban élő apró élőlények olyan fehérjéket bocsátanak ki, melyek segítik a felhő, majd az eső képződését. Fotó: AI
Hogyan indul az eső képződése a felhőkben?
A felhőkben lévő víz nem mindig fagy meg azonnal, még akkor sem, ha a hőmérséklet jóval fagypont alatt van. Ez az úgynevezett túlhűlt víz akár mínusz 40 Celsius-fokig is folyékony maradhat. Ahhoz, hogy ebből eső vagy hó legyen, apró szilárd részecskékre van szükség, amelyeken a felesleges páratartalom kicsapódhat, és jégkristályokká alakulhat. A legtöbb csapadék ilyen jégkristályokból indul: ezek növekednek, majd amikor elég nagyok lesznek, lehullanak, és az alsóbb, melegebb rétegekben esőcseppekké olvadnak. Hagyományosan a por, a só vagy a korom szolgál ilyen „szilárd magként”, de ezek a szennyező szilárd részecskék csak nagyon alacsony hőmérsékleten működnek igazán jól.
A mikrobák különleges „jégkészítő” képessége
A kutatók már korábban is tudták, hogy bizonyos baktériumok képesek jégképződést elindítani speciális fehérjéik segítségével. Ezek a fehérjék lehetővé teszik, hogy a túlhűlt víz már mínusz 2–5 Celsius-fok körül megfagyjon, ami jelentősen felgyorsítja a csapadékképződést. Az új kutatás azonban egy még hatékonyabb mechanizmust tárt fel.
A talajban élő gombák – például a Fusarium és a Mortierella nemzetség tagjai – nemcsak használják ezeket a fehérjéket, hanem ki is juttatják őket a környezetükbe. Ezek a vízben oldódó, rendkívül apró fehérjék könnyen a levegőbe kerülnek, és a felhőkbe jutva hatékony szilárd magként működnek.
Mivel kisebbek és aktívabbak, mint a baktériumok által termelt változatok, ezek a gombákból származó részecskék még inkább képesek beindítani a jégképződést.
Egy természetes körforgás: talajtól a felhőkig, és vissza
A jelenség egy úgynevezett biológiai csapadékképződési ciklust hoz létre. A nedves talajban élő gombák folyamatosan termelik a fehérjéket, amelyek a szél hatására a légkörbe jutnak. A felhőkben ezek elősegítik a jégkristályok kialakulását, ami végül esőhöz vezet. Az eső visszahullik a talajra, biztosítva a nedves környezetet, amelyben a gombák tovább szaporodhatnak – így a folyamat újraindul. Ez a körforgás azt jelenti, hogy a talaj élővilága aktívan hozzájárulhat a helyi csapadékmennyiséghez.
Miért lehet ez fontos a jövőben?
A felfedezés komoly következményekkel járhat a klímaváltozás és a környezetvédelem szempontjából. Ha egy erdőt kivágnak, nemcsak a növényzet tűnik el, hanem az a mikrobiális rendszer is, amely hozzájárulhat az eső kialakulásához. Ez akár tovább súlyosbíthatja a szárazságot egy adott térségben.
A kutatók szerint ezek a természetes fehérjék a jövőben alternatívát jelenthetnek a mesterséges felhőmagvasításban is. Jelenleg gyakran ezüst-jodidot használnak erre a célra, amely környezeti kockázatokat hordozhat, míg a gombák által termelt anyagok biológiailag lebomlanak.
- A tanulmány arra is rámutat, hogy az eső nem pusztán fizikai folyamat: a földi élőlények és a légkör között sokkal szorosabb kapcsolat van, mint azt korábban feltételezték - írja a Science Alert.
Az Összeállítás eredeti helye, forrása: - ORIGO
Megjegyzés küldése