Az 1887-ben alakult egri keresztény iparos-kör három év működés után 1890-ben tartotta első jelentős társas összejövetelét. A kövércsütörtökön megrendezett bankett nem csupán egy egyszerű vacsora volt, hanem a közösség összetartozásának és erejének látványos bizonyítéka.
Az eseménynek az ó-casinó étterme adott otthont, ahol mintegy 70–80 tag gyűlt össze. A résztvevők között Eger iparos társadalmának színe-java képviseltette magát, ami jól mutatja, hogy a kör rövid idő alatt jelentős szereplővé vált a város életében. Az estét Bronts Aladár háromfogásos, ízletes vacsorája nyitotta meg este 7 órakor, majd a jó hangulat egészen késő éjjelig kitartott, amelyhez Rácz Károly zenéje is hozzájárult.
A bankett fontos részét képezték a pohárköszöntők és beszédek. Sebestyén István elsőként a kör elnökét, Sztupka Jánost méltatta, aki viszont a tagokat éltette, ezzel is erősítve a közösségi szellemet. Kiemelkedett Tancsa Lajos, az első alelnök beszéde, aki a „keresztény” szó jelentéséből kiindulva hangsúlyozta a szeretet, a barátság és a testvériség fontosságát. Szavai jól tükrözték a kör alapvető értékeit és céljait.
Az estély rangját emelte Csiky Sándor jelenléte, valamint Kapácsy Dezső költő érkezése is, akik nemcsak az iparos-kört, hanem a távol lévő Kossuth Lajost is éltették. Ez a gesztus azt mutatja, hogy a közösség nemcsak helyi, hanem nemzeti érzelmeket is ápolt.
Összességében az 1890-es bankett jól példázza, hogy az egri keresztény iparos-kör nemcsak szakmai szervezet volt, hanem erős közösségi és erkölcsi alapokon nyugvó társaság. Az esemény bizonyította, hogy az iparosok nemcsak munkájukban, hanem közösségi életükben is összetartó és aktív szerepet vállaltak.
Forrás: egertortenetiismerettara
Megjegyzés küldése